Tömegek fordulnak a magánellátás felé, ahol már szintén sorba kell állni - mondta többek között az egészségügyben kialakult helyzetről egy csütörtöki szakmai konferencián tartott előadásában Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatóhelyettese.

2010 óta nincs miniszteri rangú vezetés az egészségügyben, sem egészségügyi kormányprogram nem létezik, az annak titulált ágazati stratégia ugyanis valójában csak uniós forrásból finanszírozott fejlesztésekre terjed ki, a sokat hangoztatott 5+1 népegészségügyi program tartalma pedig ismeretlen a nyilvánosság számára - jellemezte a szektort helyzetét az IME és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság csütörtöki konferenciáján tartott előadásában Sinkó Eszter egészségügyi szakértő.

Mint kifejtette, az egészségügy hosszú ideje tartó gazdátlanságának a Covid véget vetett, ekkor viszont hirtelen túl sok gazdája lett a szektornak. Érkezett egyszerre több száz milliárd forint plusz is, csakhogy alapvetően béremelésekre, a régóta szükséges strukturális kiigazításokra,  tvk-korrekcióra, hbcs kódkarbantartásra viszont így már nem jut forrás. A béremelés ilyenformán  jó néhány reformmozdulat alól kihúzta a talajt  - fogalmazott Sinkó Eszter.

Szavai szerint a béremelés óta az orvosok leálltak, eldobták a fonendoszkópot, a szikét, az egységes bér ugyanis nem ösztönöz a teljesítményre. Lázadoznak a béremelésben jócskán lemaradó nővérek is  - tette hozzá Sinkó Eszter. A paraszolvencia kivezetésével pedig az egészségügyi ellátórendszer dezintegráltsági foka nem csökkent, hanem nőtt, ami Sinkó szerint mindenképpen meglepő. A szektorba invesztált több száz milliárdos plusz forrás és a kormányzat várakozásával ellentétben nem várják kipihent, kedves, mosolygós, kevésbé frusztrált orvosok a betegeket, sőt, egyáltalán nem várják őket, hanem inkább elutasítják, a magánegészségügybe küldik, ami nem várt fejleménye a rendszer működésének - fogalmazott a szakértő.

Véleménye szerint minden azt mutatja, hogy a béremelési sorozatnak a betegek a vesztesei. Az egységes bérek, az átlagfinanszírozás növelték a sorban állást, arra késztetve a betegeket, hogy a magánellátókhoz forduljanak, ahol a megjelenő tömegek miatt már szintén várakozásra lehet készülni.

Sinkó szerint a folyamatos átalakításokkal az állam már túl sok feladatot vállalt föl az egészségügyben, de most már egyiket sem tudja rendesen ellátni, sem az adósságállomány kordában tartását, sem a minőségi ellátás kialakítását. Most jól látszik, hogy nem volt szerencsés lépés az ÁNTSZ megszüntetése, illetve a NEAK esetében a befogadáspolitika nagyon is lelassult illetve a szolgáltatásvásárlói szerep is nagyon sorvadozott.

Mindazonáltal a béremelésnek és a pandémiás ellátásnak köszönhető az is, hogy az egészségügyi közkiadások a korábbi  GDP arányos 4,5-4,6  százalékról tavaly a GDP 5,9 százalékára nőttek- tette hozzá végül. (napi.hu)