Az ellenzék viszont úgy látja: a szegények helyzetében nem történtek érdemi változások az elmúlt években, sőt: a magyarok egy része akkor is nélkülözni kényszerül, ha van munkája.

„Tehát mondhatjuk azt, hogy a szegénységnek, a szegénységi kockázatnak a rendszerszerű csökkentése történt meg az elmúlt időszakban”

- magyarázta Balog Zoltán a népjóléti bizottság előtt, amely az emberi erőforrások miniszterét hallgatta meg az elmúlt év eredményeiről. Az ellenzéki képviselők a fejüket fogták a miniszter szavait hallgatva. Balog hosszan sorolta azokat a kormányzati eredményeket, amelyek szerinte jelentős javulást hoztak az elmúlt években az egészségügyben, az oktatásban, a családpolitikában és a szociális területeken.

Elmondta például, hogy a 18 év alattiak körében a jövedelmi szegénység 25 százalékról 14 százalékra csökkent, tehát majdnem elfeleződött. Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint azonban a 18 évnél fiatalabb magyarok több mint egyharmadát fenyegeti a szegénység és a társadalmi kirekesztettség – ez a negyedik legmagasabb az Európai Unióban. A szocialisták úgy látják: nincs érdemi elmozdulás a szegénység megszüntetésében.

„Vagdalkoznak azzal, hogy hány gyereknek adnak ingyen ebédet, és ingyen tankönyvet, hát kérem szépen, azért kell ingyen ebédet és ingyen tankönyvet adni, mert olyan rossz anyagi hátterűek ezek a családok, hogy képtelenek a gyerekeiknek a menzát megfizetni”

- reagált Korózs Lajos.

Bár a miniszter szerint, aki ma Magyarországon akar, az tud dolgozni, az LMP szerint ez nem elég: egyre nő ugyanis azoknak a száma az országban, akiknek ugyan van munkájuk, a jövedelmük mégsem elég arra, hogy átlépjék a szegénységi küszöböt. „Jelenleg több, mint 400 ezer ilyen ember van, de ha megnézzük, hogy a magyar átlagbér nettó 200 ezer forint csupán – a dolgozóknak a négyötöde nem éri el ezt a szintet, csupán az embereknek a 20 százaléka keres 200 ezer forint fölött”- magyarázta Kanász-Nagy Máté.

A Párbeszéd szerint az ország egészségügyi mutatói is elkeserítőek: az OECD legfrissebb jelentése szerint ugyanis Magyarország a 44-es listából a 35. helyen áll a születéskor várható élettartam tekintetében. „Ezek a valós számok, nem azok, amikkel a kormány ki akarja szúrni az emberek szemét. Pontosan tudjuk, hogy a kórházak rossz állapotban vannak, hogy nincsen elég gép és szintén az ezen a héten napvilágot látott sajtóhírekből tudjuk, illetve KSH-adatokból, hogy az orvos-, illetve szakápoló elvándorlás sem csökkent az elmúlt években”- tette hozzá Szabó Tímea társelnök.

A tárcavezető szerint azonban az egészségügyben a rendszerváltás óta nem volt ilyen kiterjedésű és ilyen mértékű béremelés, mint az elmúlt években.

atv.hu