A Nature tudományos folyóiratban megjelent "Az oltatlanokkal szembeni diszkriminatív attitűdök a globális járvány idején” (Discriminatory Attitudes Against the Unvaccinated During a Global Pandemic) című tanulmányból kiderül, hogy a COVID-19 ellen beoltott emberek negatívabb hozzáállást tanúsítanak a be nem oltott személyekkel szemben, mint a be nem oltott személyek a beoltott személyekkel szemben. A tanulmány eredményei 21 ország több mint 15 000 emberének felmérésén alapulnak. A szerzők, Alexander Bor (CEU Demokrácia Intézet), Frederik Jorgensen és Michael Bang Petersen (Aarhus Egyetem) arra a következtetésre jutottak, hogy ez a magatartás akadályozhatja a világjárvány kezelését, és egyes társadalmakat megosztottabbá tehet, mint a világjárvány előtt.  

A SARS-CoV-2 elleni vakcinák bevetése megosztottságot eredményezett a magukat beoltatók és az ezt elutasítóak között. A Bor, Bang és Petersen által nemrégiben végzett kutatás azt sugallja, hogy az oltott egyének elítélhetik az oltatlanokat, amiért nem követik az egészségügyi hatóságok tanácsát. Ezzel szemben azok, akik elutasítják az oltást, arról számolnak be, hogy diszkrimináltnak és akaratuk ellenére nyomás alatt állónak érzik magukat (például a nem beoltott egyénekkel szembeni szigorú kormányzati politika miatt). 

A COVID-19 oltási státusz alapján meghatározott csoportok közötti előítéletesség jellegének és szintjének vizsgálatához a kutatók 15.233 személy hozzáállását értékelték (az országuk szempontjából reprezentatív mintán), akik a világ különböző kultúráinak sokszínűségét is lefedték. A szerzők az alacsony és közepes jövedelmű országok reprezentatív adatait a magas jövedelmű országokéval együtt vették figyelembe.  

A kutatás megállapította, hogy a beoltott emberek ugyanolyan vagy magasabb szinten fejeznek ki diszkriminatív attitűdöket a be nem oltott személyekkel szemben, mint az előítéletek más gyakori célpontjaival, például a bevándorlókkal vagy a kábítószerfüggőséggel küzdő emberekkel szemben. Összességében ezek az előítéletek általában egyoldalúak; a szerzők csak az USA-ban és Németországban találták azt, hogy az oltatlan személyek némi ellenszenvet éreznek a beoltottakkal szemben, bár ez utóbbiakkal szemben nem figyeltek meg negatív sztereotípiákat vagy kirekesztő attitűdöket. A kutatók Magyarország és Románia kivételével minden országban találtak bizonyítékot a be nem oltottakkal szembeni diszkriminatív attitűdök alátámasztására, és úgy találják, hogy a diszkriminatív attitűdök erőteljesebben nyilvánulnak meg az erősebb kooperatív normákkal rendelkező kultúrákban. 

"Az a megfigyelés, hogy a beoltott egyének diszkriminálják a be nem oltottakat, de az ellenkezőjére nincs bizonyíték, összhangban van az együttműködés pszichológiájával kapcsolatos munkákkal" - mondja Alexander Bor, a Közép-európai Egyetem (CEU) munkatársa. "Az erősebb együttműködési normákkal rendelkező kultúrákban ugyanis az oltott egyének negatívabban reagálnak az oltatlanokkal szemben" - mondja Bor.  

A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy a nagy társadalmi válságok, mint például a COVID-19 világjárvány kezelése során a hatóságok törekedjenek arra, hogy ne szítsanak mély ellentéteket a polgárok között.