„Most, 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz–ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak – olvasható a miniszterelnök Facebook-oldalán, majd így folytatódik: – Az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók okozták. Így az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek. (...) Mi, Európa törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra.”
Az európai energiaválság fényében a helyi autógyártók, ha kelletlenül is, de a földgáznál szennyezőbb energiahordozók, a szén és az olaj felé kell, hogy forduljanak, hogy biztosítsák energiaellátásukat. Az ő helyzetük azonban még mindig sokkal jobb, mint sok beszállítóé, akiknek kevesebb lehetősége van az emelkedő árakra reagálásra.
Az energiaárak elszabadultak. Eddig volt tartható a rezsicsökkentés. Most a rezsicsökkentés csökkentése van soron. De hogyan lépjünk, mivel fűtsünk, ha jön a hideg? Gáz, áram, fa? Mekkora költségből tudunk előállítani 1 kWh hőenergiát? Ha tényleg utánaszámolunk, egyáltalán nem mindegy, mivel fogunk fűteni.
Továbbra is lenne lehetősége a kormányzatnak rezsicsökkentésre, ha az valóban szándékában állna. A jelenlegi energiabeszerzési árak ugyanis lehetővé tennék a lakossági áram-, földgáz- és távhőárak mérséklését – tudta meg szakértőktől a Magyar Nemzet.