Nem csak a NAT körül kialakult zűrzavarral -, hanem ahogy az OECD év eleji nagyjelentéséből kiderült -, az oktatás színvonalával sem vagyunk elégedettek. Harmincöt országból a harmadik legborúsabban látjuk a hazai iskolarendszer színvonalát.
2019-ben kb. 1300 fiatal kap lehetőséget arra, hogy szakmai pályafutását az E.ON-nál kezdje: Európa-szerte számos fiatal ipari tanuló, gyakornok, duális képzésben résztvevő, illetve végzett diák kezdi el karrierjét az E.ON-nál. Magyarországon például 125 fiatal vesz részt duális műszaki képzésben vagy gyakornoki programban az E.ON-nál, nagyobb részben villamos-, kisebb arányban gázipari területen.
Durván csökken a felsőoktatási hallgatók száma Magyarországon 2005 óta. Akkor a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban azonban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre.
Tourette-szindrómás gyerekek tanulási képességeit vizsgálva különleges eredményeket kaptak az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói: a gyerekek jobban teljesítettek a tanulási feladatokban, mint a tipikusan fejlődő kontroll csoport tagjai.
Bár a tengerentúlon aziskolák digitális felszereltsége lényegesen jobb, mint a világ nagyobb részén, egy átfogó amerikai kutatás szerint a diákok 56 százaléka otthon gyakrabban és több technológiai eszközt használ a tanuláshoz, mint az osztályteremben.
A külföldön tanuló fiatalok többsége tartósan kint maradhat, közel 30 százalékuk egyáltalán nem tervez visszatérni Magyarországra. A terrorizmustól különösebben nem félnek, és a hazainál gyorsabb szakmai előmenetelre és magasabb színvonalú oktatásra számítanak a kivándorló fiatalok – derült ki az Engame Akadémia felméréséből. Figyelemre méltó, hogy minden harmadik diák azt mondta, a hazai politikai-társadalmi helyzet miatt próbál külföldön szerencsét. - írja a hirtv.hu.
2017-ben érdemes megvenni a „Mi legyek, ha nagy leszek? – pályaválasztási tanácsadót, főképp azoknak a szülőknek, akik előnyben részesítik a militáns megoldásokat a békét választó embertársaikkal szemben. Hiszen köztudott, hogy a 14 éves gyerekek csak nagyon kivételes esetben tudják a választ a további életüket meghatározó kérdésre.
Az újonnan érkező bevándorlók gyors integrálását sürgette Angela Merkel német kancellár szokásos szombati rádióüzenetében. Merkel szerint minél előbb munkát, oktatást kell kapniuk és meg kell tanulniuk németül, írja az MTI.
