Április közepén bombaként robbant a hír: az EU olyan mértékű visszaélést tapasztalt az uniós pályázatokkal kapcsolatosan, hogy leállították a Magyarországnak folyósított támogatások kifizetését.

Magyarország hatalmas összeget, 2013 óta mintegy nettó 7000 milliárd forintot kapott az EU-tól, különböző uniós támogatások formájában.

A hazai fejlesztések 97 százalékát az uniós társfinanszírozás tette lehetővé. Lényegében nem volt állami beruházás EU-s pénz nélkül, és a magyar állam fejlesztéspolitikája teljes egészében az uniós pénzeken alapult.

Csakhogy nyílt titok, hogy a hátrányos helyzetű régiók fejlesztésére szánt összegek egy része az aktuális kormánypártok gazdasági hátországának érdekeltségeihez kerül. A pénz átcsoportosítására legtöbbször különböző cégekre írt, jócskán túlárazott pályázatok formájában kerül sor. Az Európai Bizottság a 2007-2014 közötti ügyeket vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon „nem kellő körültekintéssel választották ki a pályázatok győzteseit." Hogy-hogy nem, az EU-által kifogásolt elszámolási pontatlanságok 2010 után megszaporodtak, de istenigazából csak 2012–2013-ban indultak ugrásszerű növekedésnek, azt követően, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felszámolása után Lázár János koordinálta az EU-pénzeket és lám, elkészült a felcsúti stadion, Mészáros Lőrinc multimilliárdos, az addig ismeretlen Orbán-vej Tiborcz István a saját lábára állt – hosszan sorolhatnánk a példákat.

Az EB már korábban is többször jelezte, hogy a már kifizetett, befejezett projektek egy részének az elszámolásával komoly gondok vannak. Egy tavaly májusi négy napos ellenőrzést követően például már 2014. júliusában beadott kifizetési kérelmünket sem hagyták jóvá. Tavaly szeptemberben pedig a bizottság egy 451 millió euró értékű magyarországi projekt finanszírozását szakította meg a 2007 és 2013 közötti időszak gazdaságfejlesztési operatív programjában, arra hivatkozva, hogy a májusi ellenőrzés "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" tárt fel a projektek kiválasztásánál. A kifogások nem általánosságban, hanem konkrét esetek kapcsán merültek fel: például 14 millió forintot fizettek egy olyan vizsgálatért, amely hatszázezret ért, négyszeres áron vettek présgépet, máskor pedig az ár 44-szeresét fizették ki egy szoftverért- sorolt fel az Index pár olyan példát, amelyből kiderült: a projektek kormányközeli kedvezményezettjei teljesen hülyének nézik az uniót.

Az EB akkor kiigazító intézkedéseket követelt, de miután ezeket a magyar kormány nem hajtotta végre, áprilisban a teljes, 700 milliárdos Gazdaságfejlesztési Operatív Programot felfüggesztette. Jakub Adamowicz, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős szóvivője azt nyilatkozta az ügy kapcsán az MTI-nek, hogy ez még egyelőre nem büntetés, csupán az ilyenkor szokásos gyakorlat. Amennyiben szabálytalanságokat fedez fel, az EB minden esetben megszakítja a pénz folyósítását és felfüggeszti a kifizetéseket. Jelen esetben tehát mindaddig nem érkezik több pénz, amíg sor nem kerül a kért kiigazításokra.

Az Orbán–kormány természetesen a maga módján igyekszik orvosolni a helyzetet. Bár 2010 utáni esetekről van szó, az eltűnt milliárdok iránti felelősséget „gyurcsánybajnaiék” nyakába varrná, illetve Brüsszel piszkálódásának tulajdonította a pénzcsap elzárását. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az Európai Bizottság bejelentése kapcsán tartott sajtótájékoztatón magyarázta a bizonyítványt, azt fejtegetve, hogy bagatell elszámolási vitáról van szó, nem pedig arról, hogy le kellene állítani a fejlesztést.

Nem elhanyagolandó szempont az sem, hogy a felfüggesztés feloldásához a 700 milliárdos   támogatási összeg 10 százalékát, körülbelül 70 milliárd forintot kell majd visszafizetnünk. Persze ez is az adófizetőket terheli majd. A kiváltságos réteg, amely eddig is lefölözte a tisztességes munkavállalók, vállalkozók számára juttatandó forrásokat – megfosztva őket a felemelkedés lehetőségétől – ezután is jól keres majd.

hirhatar.hu (Képek forrása: hirhatar.hu)