Csak Magyarországon több száz milliárd forintos összegről lenne szó évente.

Felmerült az Európai Bizottságnál, hogy az unió részben vagy egészben vegye el a tagállamoktól a szállításból és mezőgazdaságból származó üzemanyag jövedékiadó-bevételeket, és azt csatornázzák az uniós költségvetésbe.

Az ötlet egyelőre csak az EU finanszírozásának jövőjéről szóló vitaanyagban szerepel, amely részben az Egyesült Királyság kilépése miatt keletkező költségvetési kiesés fedezetére ad javaslatokat.

A dokumentumban ez a tétel azok között szerepel, amelyeket az EU költségvetésének úgynevezett, új saját bevételi forrásai között elemeznek a vitaanyag készítői.

A szakértők számos előnyt sorolnak fel a javaslattal kapcsolatban, ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy nagy valószínűséggel komoly ellenállásba ütközne a tagállamok részéről, hiszen ez a tétel a nemzeti költségvetésekben is jelentős bevételi forrásként szerepel általában.

Csak Magyarországon több száz milliárd forintos összegről van szó évente. A teljes üzemanyag jövedékiadó-bevétel a magánhasználókkal együtt több mint 600 milliárd forintot tett ki.

A vitaanyag két lehetőséget sorol fel az üzemanyagokból származó adóbevétellel kapcsolatban:

• a bevétel teljes egészében az EU költségvetésébe menne;
• a bevételnek egy része a tagállamoknál maradna.

Az első variáció komoly változást jelentene a jelenlegi rendszerhez képest, a bevételek uniós szintre emelése pedig minden bizonnyal elősegítené a harmonizációt és semlegesítené az adóverseny hatását nemzeti szinten.

A dokumentum megjegyzi, hogy az ilyen típusú adóbevételek uniós szintre történő "központosítására" a jelenlegi uniós szerződés is lehetőséget ad, vagyis a jogi alapja meglenne a döntésnek. Emellett azonban azt is megjegyzi, hogy a 2011-es új energiaadóról szóló irányelv javaslata körül kialakult megállapodás hiánya intő például szolgálhat arra, hogy az ilyen adók nagyon érzékeny témák.

A második verzió minden bizonnyal elfogadhatóbb lenne a tagállamok számára is, ugyanakkor az elsőhöz képest kevésbé szolgálná a harmonizáció, a költségvetési externáliák semlegesítése vagy a közös és stabil környezetvédelemhez kapcsolt uniós költségvetés felé való elmozdulást.

Zöldítene

Ezt az ötletet a készítők gazdaságilag hatékonynak tartanák, legalábbis abban az értelemben, hogy az olyan piaci torzító hatásokat csökkentené a belső piacon, mint például az üzemanyag-turizmus, a közös adórendszer pedig összességében javítaná a hatékonyságot, már csak azért is, mert már létező beszedési rendszerre épülne rá, miután ilyen adókat a nemzeti hatóságok már eleve szednek.

A vitaanyag készítői ráadásul úgy gondolják, hogy egy ilyen intézkedés nagyban segítené a közös környezetvédelmi célokat is.

A "szennyező fizet" elv is jobban érvényesülne főleg, ha a fogyasztók mellett szektorokra és iparágakra is kiterjesztenék, hiszen az olyan - nagy kibocsátásért felelős - szektorok mint a szállítás és az ipar, egyelőre jelentős kedvezményeket élveznek, így pedig egységesen vennék ki részüket a terhekből.

Komoly bevételi forrás

Függően attól, hogy teljes vagy részleges átcsatornázásról lenne szó, ez igen komoly és stabil bevételt jelentene az EU számára. A bevételek csökkenése lényegében csak akkor várható, ha a használók a környezetbarát energiák felé fordulnak majd, de ez amúgy is az unió célja.

Azt viszont a dokumentum készítői is elismerik, hogy a tagállamok ezzel elveszítenék irányításukat egy nemzeti adó felett és már nem tudnának "játszani" az adómérték megállapításával, például, hogy extra bevételhez juttassák a költségvetést, vagy éppen pörgessék a fogyasztást.

Ugyanakkor a javaslat szerint az adó beszedése a tagállamok dolga lenne, hasonlóan a vámokhoz és a cukorilletékhez, amelyek esetében a beszedés költségeinek megtérítésére a tagállamok a bevétel egy részét megtarthatják.

A dokumentum azt is megemlíti, hogy az egységes rendszerben később - ha van rá akarat - a szállítás zöldülése miatt csökkenő bevételeket lehet kompenzálni: az átalakulhat vagy nemcsak a jelenlegi üzemanyagokra vonatkozna, hanem - progresszíven - bevonhatnák a hatálya alá a CNG, LNG, hidrogén vagy elektromos meghajtást is.

Mi lesz a beszedési hatékonysággal?

Ha valóban megvalósulna egy ilyen szabályozás, akkor a fő kérdés, hogy nem csökkenne-e a beszedés hatékonysága, miután a tagállamoknak már nem fűződik akkora érdeke hozzá

- mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője a Napi.hu-nak.

Mivel Európában nagyon magas az üzemanyagok adója, magas a feketekereskedelem kockázata is. Az USA-ban már régóta 18,4 cent a benzin és 24,4 cent a üzemanyagok jövedéki adója gallononként, amely jóval alacsonyabb, mint az európai. Ott egyébként a bevételek nem az állami, hanem a központi költségvetést gyarapítják.

Az üzemanyag-turizmus valóban csökkenhet, bár az árakat nem csak az adók határozzák meg - tette hozzá az elemző.

Magyarországon a benzint jelenleg 120 forint jövedéki adó, 1,5 forint készletezési díj és áfa terheli. A gázolajon 110,35 forint jövedéki adó, 1,4 forint készletezési díj és áfa van. Hazai sajátosság, hogy a jövedéki adó a Brent olaj árának függvényében változhat.

napi.hu