Az eredményeket 406 növényfaj több mint 400 ezer megfigyelésére alapozták, amelyek a Woodland Trust nevű erdővédelmi szervezet Nature's Calendar nevű adatbázisából származnak, majd az első virágzásra vonatkozó adatokat összevetették a műszeres hőmérsékletmérésekkel.

Így jutottak arra, hogy 1987 és 2019 között a virágzás első időpontja átlagosan egy teljes hónappal korábbra esik, mint az 1753 és 1986 közötti átlag. Ugyanezt az időszakot jellemzi az is, hogy az emberi tevékenységek hatására felgyorsult a globális felmelegedés.

A korai virágzásnak számos következménye lehet a brit mezőgazdaságra és a természeti ökoszisztémákra nézve. Azok az állatfajok, amelyek összehangolják a vándorlásukat vagy a téli álmukat, az életvitelükhöz fontos virágok és növények nélkül maradhatnak, ami végső soron a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet, ha a populációk nem tudnak elég gyorsan alkalmazkodni.

„A növények, rovarok, madarak és más vadon élő állatok evolúciója olyannyira egybeesett, hogy fejlődési szakaszaik is összhangban vannak. Egy adott növény virágzik, az bevonz egy adott rovart, az egy adott madarat, és így tovább. Ha azonban a lánc egyik darabja gyorsabban reagál a többinél, fennáll a veszélye, hogy nem lesznek szinkronban” – magyarázta Ulf Büntgen, a Cambridge-i Egyetem földrajzprofesszora és a tanulmány vezető szerzője.

A folyamat mezőgazdasági és kertészeti hatása sem elhanyagolható: ha például a gyümölcsfák egy enyhe telet követően korán virágoznak, egész termések pusztulhatnak el a virágokat érő késői fagyok után. Büntgen szerint, ha a globális hőmérséklet a jelenlegi ütemben emelkedik tovább, Nagy-Britanniában hamarosan már februárban elkezdődhet a tavasz.

A gyors változások miatt azonban számos olyan faj, amelyre az erdők, kertek és gazdaságok támaszkodnak, komoly problémákkal szembesülhetnek – ennek elkerüléséhez folyamatos megfigyelésre van szükség, hogy jobban megértsék a klímaváltozás hatásait. (Quibit)