Az év harmadik hónapjában több mint 3400 milliárd forintnyi háztartási devizahitel tűnt el a banki mérlegekből.

A hitelintézetek nagyjából 650 milliárd forinttal csökkentették az adósok tőketartozását. A pénz döntő részét a lakáshitelesek kapták meg. - írja a vg.hu

A tizedével csökkent márciusban a háztartások hitelállománya a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A lakosság 6214,8 milliárd forinttal tartozott a harmadik hónap végén a bankoknak és más pénzügyi intézményeknek, ami 2008 januárja óta a legalacsonyabb összeg. Az egyetlen hónap alatt végbement csaknem 700 milliárd forintos tartozáscsökkenés fő oka a devizahitelesekkel történő elszámolás volt. A lakosság ennek köszönhetően összesen 680 milliárd forinttal törlesztett több hitelt, mint amennyit felvett a hónapban.

Mivel egy átlagos hónapban a devizahitelesek körülbelül 30 milliárd forintot törlesztettek eddig, ez azt jelenti: a hitelintézetek 650 milliárd forint körüli összeget adtak vissza a velük szerződésben lévő adósoknak. Ennek döntő részét a lakás- és szabad felhasználású jelzáloghitellel rendelkezők kapták meg. A korábban kalkulált 1000 milliárd forinttól ez jócskán elmarad, de a banki mérlegstatisztikában nincsenek benne a lízingcégek visszafizetései, nincs benne az az összeg, amit a már visszafizetett hitellel rendelkező devizaadósoknak küldtek vissza, és a követeléskezelőknek eladott tartozások hiányoznak belőle.

A forintosításnak köszönhetően a bankrendszerből márciusban csaknem 3440 milliárd forintnyi deviza alapú hitel tűnt el, a forinthitelek volumene eközben 2757 milliárddal nőtt, így március végén az állomány meghaladta az 5900 milliárd forintot. A háztartási forinthitelek volumenét a devizahitelek átváltásán túl az új hitelek folyósítása is növelte. A februári megtorpanás után márciusban ismét pörgött a lakáshitelpiac. Az aláírt szerződések összege 22,5 milliárd forint volt, a folyósított volumen pedig meghaladta a 25 milliárd forintot, emellett fogyasztási és egyéb hitelből is többet helyeztek ki a bankok, mint februárban.

Devizahitelből alig 300 milliárd forintnyi maradt a háztartásoknál, igaz, ez az adat még finomodhat. A hitelintézetek automatikusan forintosították ugyanis az összes deviza jelzáloghitelt, de az adósok az elszámolás kézhezvételét követő 30 napon belül még kérhetik az átváltás mellőzését. Forintra váltottak például körülbelül 200 milliárd forintnyi euró alapú lakáshitelt is, és több mint 130 milliárd forintnyi euró alapú szabad felhasználású jelzáloghitelt is, mivel azonban az átváltási árfolyam a jelenlegi piaci keresztárfolyamnál rosszabb az adósok számára, ráadásul a forintosított hiteleik kamata sem biztos, hogy kedvező, az euróhitelesek közül sokan dönthetnek úgy, hogy mégis inkább devizahitelesek maradnak.

Körülbelül 1600 milliárd forintnyi most átváltott lakás- és 1500 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitel volt egyéb devizában, döntő részben svájci frankban. Ezeknél viszont tekintettel arra, hogy a keresztárfolyam jelenleg körülbelül 12 százalékkal rosszabb az átváltásinál, valószínűleg kevesen kérik majd a forintosítás mellőzését. A forintosítás után kevesebb mint 50 milliárd forintnyi deviza lakáshitel és alig 68 milliárd forintnyi szabad felhasználású deviza jelzáloghitel maradt a lakosságnál, ezek vélhetően olyan kölcsönök, amelyeket nem csak devizában vettek fel, de abban is törlesztenek.

A forintosítás után a devizahitelesek kölcsönei jóval alacsonyabb kamatúak lettek a korábbi forinthitelesekénél. Ennek köszönhetően a forint alapú lakáshitel-állomány átlagos kamata csaknem 1,4 százalékponttal csökkent egyetlen hónap alatt, márciusban már csak 6,3 százalékos volt. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél csaknem 3 százalékpont volt a kamatesés, 8,2 százalékos lett az állomány átlagkamata. A korábbi kamatstatisztikák alapján valószínűsíthető, hogy a svájci frank alapú lakáshitellel rendelkezők nagyjából 5 százalékos kamattal törlesztik tovább a forinthiteleiket, az euróalapú lakáshiteleseknek pedig 5,5-6 százalék közötti kamatot ajánlhatott a bankjuk. Sokkal alacsonyabb kamattal törleszthetnek tehát, mint azok, akik korábban a forinthitelt választották, ők ugyanis 7,5-8 százalék közötti átlagkamatot fizetnek.

A forintosításból kimaradt jelzáloghitelek mellett 17,7 milliárd forintnyi személyi hitel és 135 milliárd forintnyi gépjárműkölcsön maradt devizában, és ezek az állományok gyorsan csökkennek a törlesztések miatt. Az elszámolásból ezek az adósok jóval kevesebbet érezhettek, mint a jelzáloghitelesek. A svájci frank alapú személyi hitelek kamata például márciusban még emelkedett is, az autóhiteleké pedig csak minimális mértékben csökkent. Ezek a hitelesek a körülbelül 650 milliárdból összesen legfeljebb 10 milliárd forintot kaphattak vissza a hitelintézetektől a mérlegstatisztikák szerint.

vg.hu (Fotó: atv.hu)