Nem vette be a bíróság az ügyészség verzióját, ami szerint Tábor Viktor csak úgy csinált, mint ha befolyásos ismerősei lennének, és el tudna intézni dolgokat a kormánynál a Bunge nevű amerikai cégnek 2 milliárd forintért cserébe. Ehelyett keddi első fokú ítéletében a bíróság azt mondta ki, hogy Tábor Viktor ajánlata nem színlelt volt, hanem valós, ő csak egy közvetítő bűnsegéd volt a történetben.

De akkor ki volt a valós megbízó, aki pénzért áfacsökkentést ígért és még azt is elintézte volna a NAV-nál, hogy a Bunge versenytársának áfaigénylését visszatartsák? A háttérbe álló megbízót a bíróság egyelőre nem nevezte meg, csak annyit jelentett ki, hogy Tábor valós ajánlatot közvetített, a valós ajánlattevő pedig ismeretlen. Tehát ezt a szálat egyelőre még sem a rendőrségnek, sem az ügyészségnek nem sikerült kibogoznia.

Amit tudunk, hogy az ügy egyik legfontosabb tanújának állítása szerint Heim Péter és a Századvégről van szó, legalábbis Tábor Viktor rájuk hivatkozott abban a beszélgetésben, amikor felajánlotta, hogy rajtuk keresztül le lehetne fizetni befolyásos embereket. Tábor Viktort, aki az első fokú ítélet szerint csak egy üzenetet közvetített, két év, három év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a bíróság első fokon.

A bíró az ítélethirdetéskor elmondta, viszonylag egyszerű, egymozzanatos korrupciós cselekményről van szó, a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy volt-e ajánlat, annak mi volt a tartalma, ki volt a küldője, a közvetítője és a címzettje. A bíró hangsúlyozta: személyi, tárgyi és okirati bizonyítékok alapján állapította meg a vádlott bűnösségét, aki az eljárás során végig tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.

A bíróság szerint az ajánlat valóságtartalmát igazolja az is, hogy a vádlottal jó barátságban levő tanúnak nem volt oka hátrányos helyzetbe hozni, a vádlottak padjára ültetni Tábor Viktort. Az indokolás szerint mindez talán meg sem történt volna, ha a kitiltási botrány nem pattan ki. 

A bíró szerint Tábor ajánlata "olyan konkrétumokat tartalmazott, amelyre csak olyan személynek lehetett rálátása, aki ezzel a gazdasági szegmenssel tisztában van". Példaként említette erre az ajánlat szerinti 2 milliárd forintos összeg nagyságát, szakértők szerint ugyanis éppen ekkora összeg hiányzik a szektorból az áfacsalások miatt. Az ajánlat valóságtartalmát igazolja a valós adóhatósági eljárás is a versenytársnál.

A kitiltási botrányként elhíresült ügyben 2015 december 18-án egyévnyi nyomozás után emelt vádat az ügyészség Tábor Viktor ellen, aki szerintük „vesztegetést színlelve befolyással üzérkedett”. Tábor 2014-ben állítólag azt mondta a Bunge nevű amerikai étolajmulti lobbistájának, Torba Tamásnak, hogy egyebek mellett azt is el tudja intézni, hogy 27-ről 5 százalékra csökkenjen az étolaj áfája.

Tábor állítólag azt mondta, ismeri Heim Pétert, a kormánynál nagyon jól fekvő Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét, aki elintézi a dolgot, csak egy konkrétan megnevezett alapítványnak kell fizetni kétmilliárd forintot, az összeg részben vezető beosztású hivatalos személyek megvesztegetésére kellett volna, legalábbis erre lehetett következtetni arról, hogy Tábor szerint törvénymódosítással érnék el, hogy csökkenjen az áfa.

A Tábor Viktorral tárgyaló Bunge-lobbista, Torba Tamás állítása szerint a találkozó után tájékoztatta erről az ajánlatról az amerikai céget, ahol természetesen egyből visszautasították, szóltak viszont az amerikai nagykövetségnek, és elindult a bürokratikus folyamat, aminek a vége a kitiltási botrány lett.

A Bunge, a Floriol és Vénusz étolajak amerikai gyártója és forgalmazója ekkor már évek óta lobbizott azért, hogy a magyar kormány csökkentse az élelmiszer-alapanyagok, elsősorban az étolaj áfáját, ami Magyarországon a legmagasabb Európában, és tegyen valamit az ellen, hogy a Bunge versenytársai nagyüzemben csalják el az áfát.

Korábban, az ügyészség vádemelése előtt sajtóhírek már szóltak arról, hogy az amerikai kitiltáshoz annak van köze, hogy valaki egy korrupciós ajánlattal állt elő a Bungénél, aminek a vezetői erről szóltak az amerikai nagykövetségnek, majd kitiltottak hat embert az USA-ból. Az amerikaiak ugyanakkor nyilvánosan nem közölték, hogy milyen konkrét korrupciós ügyről vagy ügyekről tudnak.

A sajtóban ekkoriban már találgatások jelentek meg arról is, hogy kik a kitiltottak, és már akkor felmerült Heim Péternek, a Századvég Gazdaságkutató elnökének és Vida Ildikónak, a NAV azóta lemondott vezetőjének a neve is.

Heim Péter nem cáfolta, hogy rajta lenne a listán, de sokáig azt mondta, hogy nem tud róla, Vida Ildikó viszont elismerte, hogy több NAV-vezetővel együtt rajta van. Azt pedig természetesen mindketten tagadták, hogy korrupciós ügyben lennének érintettek. A magyar rendőrség sokáig egyáltalán nem nyomozott az ügyben, 2014 decemberében viszont arról érkezett hír, hogy mégis nyomozás indult „befolyással való üzérkedés” miatt.

Heim Péter később az ATV-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a rendőrségen tanúként meghallgatták, de nincs és nem is volt kapcsolatban sem a Bungéval, sem más amerikai céggel, és Tábor Viktorról sem hallott korábban. És még soha senki nem lobbizott nála, hogy intézzen el valamit a kormánynál, arról sincs tudomása, hogy a Századvégnél egyébként szoktak-e lobbizni. Később a bíróságon is ugyanezeket mondta, amikor tanúként behívták.

Az ügyészség valamiért úgy találta, hogy Tábor valójában nem ismerte Heimet, és nem állt kapcsolatban a Századvéggel sem, valójában csak a saját szakállára ígért dolgokat a Bunge-lobbistának, nem valaki megbízásából dolgozott. Ennek mond ellent most a bíróság ítélete, amely szerint a történet legalább részben igaz volt, valaki csakugyan állt Tábor Viktor mögött.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért és letöltendő szabadságvesztésért fellebbezett, a védő pedig elsősorban felmentésért, illetve megalapozatlanságra hivatkozva a per hatályon kívül helyezéséért és új eljárás lefolytatásáért.

index.hu