Adatbázisunk szerint az előző uniós ciklus legnagyobb beruházása a négyes metró volt 261 milliárdos megítélt, de csak 215 milliárd forintos kifizetett összeg mellett, amelyet a Szajol-Püspökladány, illetve a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalak fejlesztése követte a Közlekedésfejlesztési Operatív Programon (KÖZOP) belü - írja a portfolio.hul.

Kilóg az egyik legnagyobb projekt a rangsorból

A 10 legnagyobb közlekedésfejlesztési beruházás megítélt támogatása összesen 1 109 756 028 086 forintot, azaz 1110 milliárd forintot tesz ki. Ez csaknem annyi, mint az egész 2015-ös év pénzforgalmi államháztartási hiánya (1215 milliárd forint), ami azért ugrott meg jócskán, mert püsszel felől akadozott az uniós támogatások folyósítása.

A top10-es rangsor alá külön felvettük az M4-es autópálya kivitelezését, amelyet tavaly a kormány kartellgyanúra hivatkozva viharos gyorsasággal állított le. 

A megítélt támogatási összeg alapján egyébként ez lett volna a harmadik legnagyobb beruházás, de a menetközbeni leállítás miatt "csak" bő 57 milliárd forintot fizettek ki a munkákra, ami így is felférne a nyolcadik helyre a listán.

Lássuk a 10 legnagyobb közlekedésfejlesztési beruházást!

Az alábbiakban előbb táblázatos formában összefoglaljuk a top10 beruházás főbb adatait, majd alább külön-külön is bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat. 

Furcsa eltérések

Új szemszögből vizsgáltuk meg a top 10 uniós forrásból megvalósuló beruházás listáját és ezen munka közben vettük észre, hogy a pályázati információs oldalon található adatlapokon az adott projektek megítélt támogatása, szerződött összege és a kifizetett összege nem minden esetben egyezik meg. A legtöbb esetben a megítélt összeg a legmagasabb, ennél kevesebb mind a szerződött összeg, mind pedig a kifizetett összeg. Ez nyilán azt jelenti, hogy összeállításunk minapi elkészítéséig nem keletkezett annyi kifizethető számla, vagy az előleg-kifizetés sem volt elegendő ahhoz, hogy a megítélt, illetve a szerződött összeget ki lehessen fizetni.

Az egyetlen kivétel ezen "minta" alól a 4-es metró projektje, melynek estét már e heti cikkünkben kifejtettük. Ennek hátterében az állhat, hogy a sok évvel ezelőtti problémás eseteket (pl. szabálytalan közbeszerzés miatt elvont források) csak mostanában vezették át a pontos számadatokba, ami többek között azért furcsa, mivel a hivatalos kormányzati pályázati oldalról van szó.

A beruházásokról részletesen...

1. Budapest 4. sz. metróvonal I. szakasz (Kelenföldi pályaudvar - Keleti pályaudvar)

A budapesti 4. metró I. szakasza Dél-Budát köti össze a városközponttal. A 7,34 km hosszú vonalszakaszon 10 állomás épült. Végállomásai két nagyforgalmú vasútállomás: a Kelenföldi és a Keleti pályaudvar. A metrószakaszon az állomások közötti átlagos távolság csak mintegy 800 méter, ami korábban a beruházás kritikái között gyakran felmerült. Az egyes állomások a felszíntől 16,5 illetve 31 méter között, változó mélységben vannak, többszintes kialakításúak.

A metró hivatalos oldala szerint a teljes beruházás 452 milliárd forintot emésztett fel, amelyből a fenti adatok szerint a kifizetett összeg végülis közel 215 milliárd forint, noha az EU felől hivatalosan csak közel 181 milliárd forintnyi támogatás érkezett. A számok mögötti háttér pontosításával kapcsolatban még várjuk a Miniszterelnökség, illetve a Főpolgármesteri Hivatal válaszát.

2. Szajol (kiz.) - Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása

A vonal kétvágányos, villamosított; a maximum pályasebesség pedig csak 120 km/h volt, és több helyen lassú jellel látták el a szakaszt. A vasútvonal átépítésének célja többek között az volt, hogy elérhető legyen a 160km/h emelt sebességű közlekedés. További célok: a 225 kN tengelyterhelés bevezetése, az üzemeltetés biztonságának és az állomási utas biztonságnak, valamint a forgalomirányításnak a javítása.

A fejlesztésekkel lehetőség nyílt a vasúti szállítás részarányának növelésére, különösen az áruszállítás területén. Az ETCS 2 szint kiépítésére egy másik támogatási kérelem keretében, ezen projekt II. ütemében kerül sor - olvasható a projekt hivatalos pályázati adatlapján.

3. Budapest-Kelenföld - Székesfehérvár - Boba vasútvonal rekonstrukciója, I. ütem, 1-es fázis

A projekt a Budapest-Kelenföld - Székesfehérvár - Boba vasútvonal rekonstrukciója I. ütem, 1-es fázis megvalósítását tartalmazza. A megvalósítás során kiépült a 2. vágány Bp-Kelenföld - Tárnok között, átépült Budapest-Kelenföld - Székesfehérvár között a vasúti pálya, a villamos felsővezeték, a műtárgyak.

Az állomásokon széles peronok, új gyalogos aluljárók épültek az utasbiztonság és a kapacitás növelése érdekében. Az állomási és vonali biztosítóberendezés átépítésre került, növelve a forgalombiztonságot. Kápolnásnyék és Velence állomásokon új közúti aluljáró épült.

4. M0 útgyűrű építése 0+000-29+500 km szelvények között

Az M0 útgyűrű üzemelő déli szektora az M1 és M5 autópályák között a főváros térségét érintő nemzetközi közlekedési folyosók része, továbbá ehhez csatlakozik az országos gyorsforgalmi- és főúthálózat elemeinek többsége is. Ezen túlmenően ezt az útszakaszt kell használnia szinte az egész Dunántúlról és az Alföld déli részéről érkező és oda induló fővárosi célforgalom nagy részének is, valamint a gyűrű menti kerületek és agglomerációs települések egymás közötti helyi forgalmában is ez az út az egyik leggyakrabban szóba jöhető opció.

A tervekben már a kezdetektől 2x3 forgalmi sávos autópálya szerepelt, melyet a pénzügyi lehetőségek figyelembe vételével ütemezetten lehetett megvalósítani, az I. ütemben a végleges autópálya egyik félpályájának megépítésével. A második pálya építésének konkrét előkészítése 2001. óta folyik, a környezetvédelmi és az építési engedélyek rendelkezésre álltak, a kiviteli tervek pedig szintén elkészültek.

Az M0 autóút jelenlegi 51.sz. főút - M5 autópálya közötti szakasza M51 jelű autóútként üzemel az útgyűrű átadását követően. M0 autópálya Déli szektor szakaszai: 1. szakasz 0+000 - 1+760 km sz. között 2. szakasz 1+760 - 2+840 km sz. között 3. szakasz 2+840 - 9+400 km sz. között 4. szakasz 12+140 - 23+200 km sz. között 5. szakasz 23+200 - 29+500 km sz. között 6. szakasz Növény utcai kapcsolat.

5. M43 gyorsforgalmi út Szeged-Makó közötti szakasz (3+000-34+600 km szelvények között)

Az M43 autópálya Szeged - Makó közötti mintegy 34,6 km hossz szakasza 2x2 forgalmi sávos kialakítással egy ütemben épült ki. A szakaszon hat különszintű csomópont, egy egyszerű és egy komplex pihenőhely létesült. A pálya keresztülvezet az algyői szénhidrogén mezőn, ahol a 3,0 km hosszú szakaszon mintegy 180 közmű keresztezését kellett kiváltani.

A pálya üzemeltetés-fenntartását végző üzemmérnökségi telephelyet Makó térségébe tervezték. A szakaszon összesen 24 műtárgy és a mintegy 661 méter hosszú Tisza-híd létesült. Tekintettel arra, hogy a keresztezési pont ívben helyezkedik el és a part folyamatos pusztítás alatt van, a Tisza-híd védelme érdekében a Tisza bal partját 2,0 km hosszon védelemmel kellett ellátni.

6. Elővárosi vasúti személyszállítás céljára 42 db villamos motorvonat beszerzése

A MÁV-START Zrt. 42 db FLIRT villamos motorvonattal bővítette meglévő járműállományát. A cél az volt, hogy ezzel a vasúti közlekedés szolgáltatási színvonalát európai szintre emelják, hiszen a vonatok a kényelmi jellemzők mellett csökkentik a környezet terhelését, hozzájárulva a fenntartható közlekedés kialakításához. A beszerzett járművek teljes egészében akadálymentes közlekedést/megközelítést tesznek lehetővé, végsebességük pedig 160 km/óra.

Az új vonatokat a kor követelményeinek megfelelően korszerű utastájékoztató rendszerrel, légkondicionált, tágas, kerekesszékek és kerékpárok fogadására is alkalmas multifunkciós utasterekkel, mozgáskorlátozottak által is könnyedén használható mosdóval, WIFI internettel, illetve mobiltelefonok és laptopok töltésére alkalmas hálózati csatlakozókkal is felszerelték.

7. Budapest-Lőkösháza III/1. ütem kivitelezés; Békéscsaba állomás pályaépítés és Gyoma (kiz.) - Békéscsaba (bez.) vonalszakasz új elektronikus biztosítóberendezés építése

A projekt a már folyamatban lévő 32 kilométeres vasúti pályaszakasz átépítéséhez kapcsolódó biztosítóberendezés kiépítését, valamint Békéscsaba állomás teljes körű átépítését tartalmazta. A Budapest - Lőkösháza vasútfejlesztés részeként megvalósult Gyoma - Békéscsaba fejlesztéssel feloldhatóvá váltak a szakasz néhol akár 40-60 kilométer/órás sebességkorlátozásai.

A korszerűsített pálya megengedett pályasebessége 160 kilométer/óra, amely teljes egészében az ETCS (Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer) bevezetése után használható ki, arra alkalmas, korszerű szerelvényekkel. A fejlesztéseknek köszönhetően a szakaszon 6-10 perc menetidő csökkenés érhető el. A 120-as vasútvonalon megvalósult a békéscsabai állomás átépítése, új elektronikus vasúti biztosítóberendezés kiépítése, illetve az ETCS létesítése is.

8. Budapest - Esztergom vasútvonal rekonstrukciója, I. ütem

A fejlesztés ún. I. üteme a vonalszakasz rekonstrukcióját 3 részre bontja. Az 53 km hosszú vasúti pálya kivitelezése három szakaszra bontható: Északi Vasúti Duna-híd-Pilisvörösvár, Pilisvörösvár-Piliscsaba és Piliscsaba-Esztergom. A menetidő ezen a szakaszon a tervek szerint 10 perccel csökken, így a vonatgyakoriság is megnő. Budapest Szentendrei út - Pilisvörösvár állomás vonalszakaszon új, kétvágányú vasúti pálya épült (Aquincum felső-Pilisvörösvár és Pilisvörösvár Terranova térsége), így lehetővé vált a 60-80-100 km/h sebesség elérése.

Piliscsaba-Esztergom vonalszakaszon a korábbi sebességkorlátozásokkal tűzdelt vasúti pályát felújították, így 60-100 km/h sebesség volt elérhető a vonalon. A korszerűbb pálya révén a zajterhelés és a porterhelés is jelentősen csökkent. A pályatest-felújítás mellett átépültek a megállóhelyek, a peronok, peronfedés és térvilágítás is - olvasható a projekt adatlapján.

9. M43 autópálya Makó-Csanádpalota/Nagylak (román országhatár) közti szakaszának kivitelezése

Az M43-as II. szakasz építése Makó-Csanádpalota, országhatár között 2012 végén kezdődött. A szakaszon három csomópont és két pihenő épült. Az M43 gyorsforgalmi út új nyomvonala a Hódmezővásárhely-Makó vasútvonalat és a Mezőhegyes-Újszeged vasútvonalat keresztezi, itt vasúti felüljáróval oldották meg az átvezetést.

A kivitelezés során 18 híd épült, melyből kilenc az autópálya, nyolc a keresztező utak felett vezet át, és ide tartozik a kövegyi egyoldali komplex pihenő csomóponti hídja is. A felüljárók közül 3 vadátjáró, 2 öko kisállat átjáró. Az M43 autópálya új szakaszának átadásával a 43. sz. főút mellett lévő települések (Magyarcsanád, Nagylak, Apátfalva, Makó) mentesülnek az átmenő teherforgalom által okozott jelentős zaj- és légszennyezés alól.

10. M3 gyorsforgalmi út Nyíregyháza - Vásárosnamény között szakasz fejlesztése

A beruházás során 2X2 forgalmi sávos aszfalt burkolatú autópályát építettek új nyomvonalon, 130 km/h tervezési sebességgel. Az új útszakasz hossza 33,8 km. 23 műtárgy került kiépítésre, melyek közül 7 db felüljáró (2 db közúti, 1 db vadátjáró, 2 db vízfolyás felüljáró, 2 db vízfolyás és vadátjáró) és 16 db aluljáró (14 db közúti és 2 db vadátjáró). A beruházás részeként egy egyszerű és egy komplex pihenőhely is létesült.

+1. M4 autópálya Abony-Fegyvernek új Tisza-híddal (kivitelezés)

Ez a projekt a rangsorban a harmadik helyet foglalta volna el, de ahogy fentebb utaltunk rá, 2015 tavaszán leállították a beruházást. A projekt teljes összköltsége 138 081 551 406 forint, melyből a hivatalos pályázati adatlap szerint már előlegként kifizettek 33 557 883 029 forintot, illetve számlák alapján 23 625 805 710 forintot. Ez együtt bő 57 milliárd forint, amivel még így is felfért volna a projekt a top10-es lista nyolcadik helyére.

A hatalmas kifizetett összegért "cserébe" ott állnak a torzók a Tiszában és a tervek szerintcsökkentett műszaki tartalom, illetve részben átrajzolt útvonal mentén új közbeszerzési beruházások mellett folytatódik majd idővel a beruházás.

Ez a projekt lényege

Az első, 13,4 kilométeres szakaszon Abony és a Tisza között a főpálya humuszleszedése befejeződött és a teljes nyomvonalon megkezdődhetett a töltésépítés. Folytatódott az Eresztőhalmi csatorna korrekciós munkája, és végeztek a Berek ér mederkorrekciójával. A 13,4 km hosszú nyomvonalból 9 km a Zagyva-Tisza folyók közé esik, itt a kivitelezőnek végig ár- és NATURA 2000-es területen kellett dolgoznia, a talajviszonyok az útépítés szempontjából nagyon kedvezőtlenek. Ahhoz, hogy autópályához alkalmas, azaz megfelelő teherbíró képességű altalajt lehessen előállítani, több mint 2,2 millió m3földmunkára volt szükség. Ez a mennyiség magába foglalta az árterület és a belvízi öntözőcsatornák megléte miatt szükséges talajerősítést, talajcserét, töltésalapozást és a töltésépítést is.

Az úton 30 km hosszan vadvédő kerítést, 4 db ökológiai átjárót, 4,7 hektár erdőtelepítést és közel 1 km hosszan zajvédő fal építését végezte volna el a vállalkozó. A 2X2 sávos és leállósávos úton 13 műtárgy, 1 db kétoldali komplex és 1 db kétoldali egyszerű autópálya-pihenő, valamint 2 csomópont és 9 különszintű keresztezés lett volna.

portfolio.hu