A megkérdezettek13%-a állította csak, hogy soha nem hallott Hatvanpusztáról, közel 30% hallott róla, de nem ismeri részletesen az ezzel kapcsolatos híreket, és majdnem 58% részleteiben ismeri az ügyet. Demográfiai bontásban feltűnő, hogy a férfiak körében sokkal magasabb (69% a nők 48%-ával szemben) azok aránya, akik saját bevallásuk szerint részleteiben ismerik az ügyet. Korosztályonként a fiatalabbaknál (16–29 évesek) alacsonyabb (46%) a részleteket is ismerők köre, míg a 60 év felettiek körében kiugróan magas (72%).  Politikai táborok között a különbségek értelemszerűen még élesebbek: míg a Fidesz-szavazók 45%-a állítja hogy részletesen ismeri az ügyet, a Tisza szavazóknál 89% ez az arány, az egyéb ellenzékiek körében 70%, a pártnélküliek esetén pedig szintén 50% alatt marad (48%).

Amikor a birtok értékelésére kerül sor, a teljes lakosság csak 13%-a szerint nincs benne semmi kivetnivaló. Ugyanakkor 18% tisztességtelenséget, közel 45% pedig egyenesen törvénysértést lát a birtok mögött álló vagyonszerzésben. Minden ötödik magyarnak (21%) nincs véleménye a kérdésben. Ha pedig a birtok szimbólumává váló zebrákról és antilopokról kérdeztük a válaszadókat (fotókkal illusztrálva), akkor a relatív többség (46%) felhábórítónak nevezte ezeket, 25% inkább csak viccesnek és nevetségesnek,  19% érdektelennek, lényegtelennek és 11% egyenesen tagadja ezeket a híreszteléseket és képeket (“szerintem kamu” választ adott). Demográfiai bontásban egy kisebb generációs különbség rajzolódik ki ez utóbi kérdésben: míg a fiatalok (16-29 évesek) hajlamosabbak felhábórítónak vagy viccesnek/nevetségesnek (46%,31% a 60 év felettiek 41% és 23%-ához képest) tartani a történetnek ezt az elemét, az idősek jóval nagyobb arányban (17% a 16-29 éves korcsoport 7%-ához képest) tartja az egészet “kamunak”.

Természetesen Hatvanpuszta megítélésében is egyértelműen a politikai hovatartozás a perdöntő. Míg a Tisza-szavazók 84%-a illegális vagyonokat feltételez a háttérben és 76%-a felháborítónak tartja a zebrákról és antilopokról szóló híreket, a kormánypárti szavazók sokkal elnézőbbek: csak 11%-uk vél illegális vagyonszerzést és 12%-uk háborodik fel a részletek hallatán. Ezzel együtt kifejezetten elnézőnek sem lehet őket jellemezni: egy további 23% tisztességtelennek írja le a birtok felépüléséhez vezető utat, 24% elzárkózik a véleménnyilvánítástól és csak a kisebbség (42%) véli úgy, hogy Hatvanpusztában ne lenne semmi kivetnivaló.

A kutatás arra is kitért, hogy általánosan hogyan értékelendő az ország vezetőjének és családjának látványos vagyonosodása (általánosságban, nem a magyar viszonyokra utalva a kérdéssel). Ebben a kérdésben meglehetős egyetértés uralkodik a társadalomban, ugyanis csak 7% nem tartja ezt egyáltalán problematikusnak és további 14% pedig inkább nem tartja annak (míg 23% inkább, 56% meg nagyon problematikusnak tartja). Az idősek valamivel elnézőbbek, de ebben a körben (60 év feletti válaszadók) is a megkérdezettek alig több, mint negyede (27%) jelölt meg elnéző (inkább, vagy egyáltalán nem problematikus válaszopciót). Ebben a kérdésben a pártpolitikai megosztottság is enyhébb a megszokottnál, ugyanis a kormánypárti szavazóknak is csak fele helyezkedik megengedő álláspontra. A Tisza-szavazók körében ezzel szemben szinte teljes a konszenzus (93%), hogy mindez nagyon problematikus és statisztikai értelemben elhanyagolható azok köre (<1%), akik szerint ez ne lenne problematikus.

Jóval megosztottabb a társadalom a Magyar Péter által többször pedzegetett vagyonvisszaszerzés kérdésében. Viszonylag szűk (16%) azok köre, aki egyáltalán ne támogatná a javaslatot és még a kormánypárti szavazók körében is többségben vannak azok (59%), akik szerint valamiféleképpen vissza kéne szerezni a “Fidesz-kormányok alatt tisztességtelen módon szerzett vagyonokat”.A visszaszerzés módjában azonban jelentős eltérések figyelhetőek meg a társadalomban. A fiatalok (16-29 évesek) pl. jóval nyitottabbak a radikálisabb megközelítésre (“beleférnének különleges eljárások is, pl. visszamenőleges törvénykezés”) (52%), mint az idősek (41%), illetve a megyei jogú városokban kiemelkedő még a radikális megoldások támogatottsága (56%). A kormánypárt hívei a mérsékeltebb, a “jelenleg hatályos törvények” mentén történő visszaszerzés mellett teszik le a garast (45%) a radikális megközelítéssel (13%) szemben, a Tisza-szavazók esetében azonban fordítottak az arányok: a legnagyobb ellenzéki párt támogatóinak háromnegyede (74%) nyitott a radikális megközelítés felé. Az egyéb ellenzéki szavazók és a pártnélküliek táborában is valamelyest a radikális megközelítés hívei kerekednek felül, de a Tisza-táborhoz képest itt jóval kiegyenlítettebbek az erőviszonyok a kérdés megítélésében.

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 szeptember 1.-én  vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1200  fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb %-os eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozási eljárásban a válaszadók 2024-es EP-választásokon leadott szavazat-visszaemlékezését is figyelembe vettük, a fent bemutatott politikai  megbontások erre a visszaemlékezésre vonatkoznak. A mérések hibahatára 2,8%, azaz a fent bemutatott %-os arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna. 

Címlapkép: Hatvanpuszta - Forrás: Hadházy Ákos Facebook-oldala