A nettó hazai termék (GDP) két százalékkal növekedett, a munkanélküliségi ráta 4,9 százalékra mérséklődött. Az adatok azt mutatták, minden rendben van. Létezett azonban egy másik mutató, amely másról árulkodott: ez a boldogságindex. A Gallup közvélemény-kutató cég felmérése arra az eredményre jutott, hogy korábban azok az emberek, akik boldognak vallották magukat, nagy számban váltak elégedetlenné. A britek boldogságszintjének 15 százalékos zuhanása a legdrámaibb visszaesés a Gallup történetében.

Az ENSZ globális boldogságindexe – amely a Gallup vizsgálati módszerére épül – a napokban jött ki, 150 ország lakóinak tette fel a kérdést: egy 0–10-ig terjedő skálán mennyire tartják boldognak magukat, a 0 a legrosszabb, a 10 a legjobb életet jelenti. A boldogság egyfajta, az élettel való elégedettséget jelent.

A Brexit nem az egyetlen globális hatású esemény, amelynek a boldogságmutató volt a nagy tömegek diszkomfortérzésének fő mérője.

Talán a legkiemelkedőbb példa erre az a folyamat, amely az arab tavaszhoz vezetett. Még a legmegbízhatóbb indikátoroknak számító GDP és az ENSZ Human Development indexe is csődöt mondott az egyiptomi, szíriai, tunéziai és bahreini események előrejelzésében, a „boldogság” egészen más történetről mesélt. Miközben az egy főre jutó nemzeti termék folyamatosan emelkedett mind a négy arab országban, az elégedettségérzet meredeken zuhant. Hasonló folyamatok figyelhetők meg a 2014-es ukrán forradalom mögött is – Ukrajna a maga 132. helyezésével a legboldogtalanabb európai ország. Hazánk a világ 75. legboldogabb országa.

Mi a jelentősége egy-egy ország boldogságérzetének? Kutatók szerint az elégedettség szintje robusztus fokmérője a választási eredményeknek.

szabadfold.hu