A hiánycsökkentés alacsonyabb adócentralizáció mellett ment végbe, mint az a 2000-es évek második felére jellemző volt - írja a napi.hu. Az adószerkezetben is jelentős változások történtek: nőtt a fogyasztást terhelő adók súlya, csökkent a munkajövedelmek adóterhelése. A kamatkiadások markáns csökkenését segítette a mérséklődő adósságráta, a javuló országkockázat és a jegybanki kamatcsökkentés.

Lovas Zsolt - Berta Dávid, MNB

Magyarországon a kormányzati szektor alacsony hiánya korábban soha nem tapasztalt költségvetési stabilitást tükröz az elmúlt években. Az ESA-hiány 2011-et követően jelentősen csökkent, így az elmúlt négy évben a háromszázalékos küszöbérték alatt alakult a deficit, sőt 2015-ben a GDP két százaléka közelébe süllyedhetett az előzetes becslések szerint. A hiány mérséklődését egyaránt támogatta az elsődleges egyenleg többletének kialakulása 2012-től, majd a nettó kamatkiadások markáns csökkenése. Az elsődleges egyenleg 2012 előtt utoljára több mint egy évtizeddel korábban, 2000-ben mutatott többletet.

A csökkenő hiánypályát az elsődleges egyenleg javulása, azon belül a kiadások 2010-től bekövetkezett tartós mérséklődése alapozta meg. Az uniós forrásbevonással korrigált elsődleges kiadások 2010-től a GDP mintegy 1,2 százalékpontjával csökkentek. A hosszú távú fenntarthatóság szempontjából meghatározó, a kormányzati beruházások nélkül számított GDP-arányos elsődleges kiadás a következő ábrán látható kiadási kategóriáknál összesen több mint négy százalékponttal csökkent.

A legnagyobb mérséklődés a pénzbeli támogatásoknál volt a nyugdíjrendszer egyes elemeit érintő korábbi intézkedések, a törvényi nyugdíjkorhatár emelése, a korhatár előtti nyugdíjazás szabályainak szigorítása, továbbá a munkanélküli segélyezés közfoglalkoztatásba történő átterelésének eredményeként. A személyi kiadások csökkenése után azok célzott korrekciója figyelhető meg a közfoglalkoztatás kiterjesztése és az életpálya-modellek bevezetése révén. A személyi kiadások a bruttó kiadásokat mutatják, a jövedelemadó-terhelés pedig számottevően csökkent 2010 óta, ezért az állami foglalkoztattak nettó bértömege összességében emelkedett.

A kormányzat dologi kiadásai az elmúlt években a GDP nyolc százaléka alatt ingadoztak, ugyanakkor a természetbeni transzferek lassú, GDP-arányos csökkenése figyelhető meg. Ez utóbbi kiadási kategóriánál a gyógyszertámogatások (különösen a gyógyszerárak) visszafogása, illetve racionalizálása volt jelentősebb hatású. A kormányzati beruházások az elmúlt két évben historikus csúcsra emelkedtek, azonban itt figyelembe kell venni az uniós forrásbevonás beruházásokra gyakorolt hatását is. A kormányzati szektor az elmúlt két évben évente a GDP három százalékával megegyező uniós tőketranszferhez jutott. Az előzetes adatok alapján Magyarország abszorpciós képessége kiemelkedően jó volt az az előző uniós költségvetési ciklusban.

A bevételi oldalon az adók szerkezete az évtized eleje óta jelentősen átalakult. A jövedelemadó-terhelés az adócsökkentő intézkedéseknek köszönhetően mérséklődött, ezzel ellentétben a fogyasztásra kivetett adóterhelés növekedett. A bevételek megoszlása fokozatosan tolódik a munkát terhelő adók felől a fogyasztási típusú adók irányába, míg a tőkére kivetett adóterhek részesedése hosszú távon csaknem változatlan. A fogyasztásra kivetett adók arányának növekedéséhez hozzájárulnak egyrészt különböző kormányzati intézkedések (általános áfakulcs-emelés, egyes új fogyasztási-forgalmi típusú adók), másrészt a gazdaság fehéredése.

A feketegazdaság visszaszorulása leglátványosabban az áfabevételeken mutatkozik meg. A 2013-tól bevezetett online pénztárgépek hatására az áfakulcs emelése nélkül lettek számottevően magasabbak az áfabevételek, és az adóbevételek növekedésének ez a módja nem torzítja a gazdasági döntéseket, hanem épp ellenkezőleg, tisztítja a gazdaságot és a versenyt.

További részletek ide kattintva elérhetőek.

napi.hu