Kiegyensúlyozott erőviszonyok a vidéki városokban
A legalább 10 ezer fős városokban az első és második helyezettre leadott szavazatok 46,1 százalékát szerezték meg a kormánypártok és szövetségeseik ellen induló polgármester-jelöltek. - írja a republikon.hu.
Illusztráció: MTI Fotó: Mónus Márton
A Fidesz-KDNP 2014-hez képest 18 városban vesztette el a polgármesteri helyet. A választási adatok nem igazolják a Budapest – vidék szembeállítást. A földrajzi fekvés helyett lényegesebb ebben a tekintetben a lakosságszám.
A 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás során az ellenzék több fontos győzelmet ért el, így megszerezte Budapesten a főpolgármesteri pozíciót és a közgyűlési többséget is. A fővárosi győzelem hatására megjelentek a Budapestet az ország többi részével szembeállító értelmezések, amely interpretáció alapja, a „vörös”, „kozmopolita” Budapest visszatérő motívum a magyar politikában. A pártpreferenciák alakulása a fővárosban azonban nem független az országos politikai klímától, ahogy az ellenzék szereplése a vidéki városokban is ellentmond az éles szembeállításnak. Az alábbi elemzés a kormánypártokkal szembeni induló ellenzéki, civil és független jelöltek és a Fidesz-KDNP, valamint szövetségeseinek eredményeit vizsgálja a legalább 10 ezer fős településeken.
A kormánypárti polgármester-jelöltekkel szemben induló ellenzéki, civil és független jelöltek a fővároson kívül 48 olyan városban tudtak győzni a 2019-es önkormányzati választásokon, amelyek lakossága legalább 10 ezer fő, így többek között 10 megyei jogú városban is. Ezek közül 18 esetben a 2014-es választásokon korábban a kormánypárti jelölt nyert. Hatvanban annyiban különös az eredmény, hogy Horváth Richárd, a Fidesz-KDNP 2014-ben nyertes polgármester-jelöltje 40 százalékos szavazatkülönbséggel újrázni tudott, azonban 2019-ben ezt már a kormánypárti jelölttel szemben érte el. A 10 ezer főnél népesebb városok közül a Fidesz és szövetségesei 80 településen kaptak választói többséget. Nyolc városban független, ill. szorosan egyik oldalhoz sem kapcsolható civil jelöltek között dőlt el a polgármesteri választás.
Lényegesen kisebb a különbség az ellenzék és a Fidesz-KDNP között, ha az elnyert polgármesteri mandátumok mellett megvizsgáljuk az első és a második helyezettre leadott szavazatok számát. A vizsgált településeken a kormányellenes erők a szavazatok 46,1 százalékát (625 262 szavazat) szerezték meg, míg a Fidesz és szövetségesei 51,4 százalékot (697 311 szavazat). A választás utáni interpretációkkal szemben az ellenzék jelentős támogatással bír a fővároson kívüli, 10 ezer főnél nagyobb lakossággal bíró településeken is. Az adatok tehát azt mutatják, hogy jóval kiegyensúlyozottabb a vidéki városokban az ellenzék, továbbá a kormánypártok ellen induló civil, független jelöltek és a Fidesz-KDNP, valamint szövetségeseinek választói támogatottsága. Ahogyan azt a Republikon Intézet korábbi elemzése az európai parlamenti választások eredményei alapján megállapította, a különbség nem a főváros-vidék viszonylatban jelenik meg, hanem a település mérete alapján.
A kormánypárti eredményhez képest a legsikeresebb Pásztor Béla, Veresegyház újraválasztott független polgármestere volt. Az ellenzéki pártok által jelölt Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere szintén 50 százalék fölötti szavazatkülönbséggel tudott újrázni. Összesen 11 esetben volt 1/3-nál nagyobb a leadott szavazatok számában a különbség a kormánypártokkal szemben induló polgármester-jelölt javára.
