Az országos parancsnok arra hivatkozott, hogy a megállapodás nélkül is biztosíthatók a fogvatartottak jogai. A hírek arról szólnak, hogy más civilekkel, köztük karitatív szervezetekkel is felmondták a megállapodást. A Helsinki Bizottság mindezt kénytelen tudomásul venni, noha értetlenül áll a dolog előtt. Közös európai felismerés ugyanis, hogy a civil világnak és a börtönök világának közelítése a büntetés-végrehajtás és a fogvatartottak közös érdeke. Nálunk más idők járnak.

A civil szervezet a honlapján számolt be a történtekről. A Helsinki Bizottság az 1999 óta többszer megújított megállapodásnak köszönhetően rendszeresen járhatott az ország börtöneibe. Szakértő munkatársaink vizsgálhatták a rabok jogainak érvényesülését, eljárhattak egyedi panaszok nyomán is. Feltárták a börtönzsúfoltság tovagyűrűző következményeit, illetve az előzetes letartóztatás gyakorlatának anomáliáit. Nagyon fontos lehetőség volt, hogy a rabok levélben kérhettek tőlük tájékoztatást és segítséget fogvatartási kérdésekben.

Mint írják, az együttműködés két évtizede alatt végig példamutatóan korrekt viszonyban voltak a BVOP-vel, börtönjelentéseiket véleményezték, és számos esetben javaslataikat beépítették gyakorlatukba. Semmi jel nem mutatott arra, hogy a megállapodást felmondhatják. Ezért ért e váratlanul a civil szervezetet a döntés, amelyet kénytelenek tudomásul venni.

Európában minden megtesznek, hogy a büntetés-végrehajtás kapcsolata a civil világgal minél szorosabb legyen, ez fogvatartottnak és börtönnek egyaránt érdeke. A szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy ezzel a döntéssel 18 ezer fogvatartottnak és több tízezernyi családtagjának csökkennek most a lehetőségei, hogy a rabok jogai garanciálisan érvényesülhessenek és a börtönökben támasz nélkül maradók segítséget kaphassanak.

atv.hu