Miközben a tegnap esti órákban elkezdődött a demonstráció élőlánccal.
Már csak idő kérdése, hogy mikor fogja azt mondani, hogy a választók is beavatkoztak a választásokba. Van a paranoid tévképzeteknek – különösen, ha tudatosak – egy ilyen íve is. Amikor már nem lehet egyszerűen azt hazudni, hogy a választás tiszta és zavartalan volt, mert ilyenről a 2018-as választásokat illetően szó sem eshet, muszáj valami eget rengető baromsággal elterelni a figyelmet.
Három héttel a választások után a meg nem értés, a tiltakozás hullámai mit sem csökkentek. Túl vagyunk két fővárosi és számos vidéki tüntetésen. És bár még nincs vége, semmi nem utal arra, hogy a demonstrációk bármi eredménnyel kecsegtetnének.
A keresztény értelmiség kritikáját sem veszi komolyan
Nem mindenki veszi olyan könnyen miniszterelnökünk arcátlanságát, mint saját népe.
A választások előtt elég kínos lett volna az elszomorító esélyekkel szembenézni. Aligha valószínűsíthető, akadt volna akárcsak egy véleményformáló is az ellenzék soraiban, aki ki merte volna mondani, hogy egy kormányváltás esélye nagyjából a zéróhoz konvergál.
Nem kell hozzá zseninek lenni, hogy rájöjjünk, ha egy ember képességek és a tehetség szikrája híján olyan vagyonra tesz szert, amit egy több szakterületen elismert egyetemi tanár több száz év alatt sem, ott bizony nem kis sumákolásnak kell a háttérben történnie.
Az eddigiek alapján Orbán Viktor új kormánya továbbra a párthűséget helyezi előtérbe a szakértelemmel szemben. Ez aligha lehet meglepő, hiszen abban az esetben, ha valóban hozzáértő embert ültetnének felelős pozícióba, az kellemetlen kérdésekhez vezethet.
Nem egészen így fogalmazott a volt gyér külügyér, de újságírói – vagy bármilyen épkézláb – kérdésre mindig is kacifántos és félrevezető körmondatokkal szeretett válaszolni. Ezt az egyet valóban ügyesen elsajátította gazdijától, nem is csoda hát, ha az igyekszik az új kormányban is valami zsíros helyet biztosítani neki.