Magyarországot sokan a Balatonról, a „magyar tengerről” ismerik, pedig hazánk tavai között igazi különlegességeket is találunk. Van köztük természetes és mesterséges, termálvízzel táplált gyógytó és kísérteties bányató, legendás „feneketlen” városi tó és búvárok paradicsoma is. Nézzük, melyek hazánk 7 legmélyebb tava, és milyen történetek fűződnek hozzájuk.

1. Rudabányai bányató – a legmélyebb

Forrás: wikimedia

Helyszín: Rudabánya, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Mélység: 35–60 m (forrástól függően)

Az ország legmélyebb tava egy vasércbánya feltöltődéséből keletkezett. A meredek sziklás partok és a türkizkék víz első látásra lenyűgöző, de fürdésre életveszélyes. A tó környéke régészeti és őslénytani szempontból is híres: itt találták meg a több mint 10 millió éves Rudapithecus maradványait. Nem véletlen, hogy fotósok és filmesek kedvelt helyszíne.

Érdekesség: a tó mélységéről máig viták folynak – egyes mérések 35 métert, mások közel 60-at adnak meg.

2. Hévízi-tó – a gyógyító mélység

Forrás: wikimedia

Helyszín: Hévíz, Zala megye
Mélység: 38 m

A világ legnagyobb biológiailag aktív termáltava, amelyet a föld mélyéből feltörő forrás táplál. Vizét folyamatosan cseréli a forrás, így a tó télen-nyáron fürdőzésre alkalmas. A mederben tőzeg található, amely a gyógyhatásban is szerepet játszik. A tó a római kortól kezdve gyógyhely, ma világszerte ismert turisztikai célpont.

Érdekesség: a tóban élő tündérrózsák (indiai vörös tündérrózsa) különleges látványt nyújtanak a gyógyfürdőzőknek.

3. Csaj-tó – madárparadicsom a mélyben

Forrás: Krónikás Park Fogadó

Helyszín: Csanytelek–Tömörkény, Csongrád-Csanád megye
Mélység: változó, a halastórendszer legmélyebb medencéi kimagaslanak a környéken

Egykor szikes tó, ma halastórendszer és természetvédelmi terület. A tó a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, ahol több száz madárfaj talál otthonra. Bár a Csaj-tó nem az ország legmélyebbjei közül való, a tórendszer egyes medencéi meghaladják a környező alföldi vizek mélységét.

Érdekesség: itt figyelték meg a legtöbb vízimadár-fajt egyetlen szezon alatt Magyarországon.

4. Tisza-tó – a mesterséges óriás

Forrás: wikimedia

Helyszín: Kisköre–Abádszalók
Mélység: legmélyebb pont ~17 m

A Tisza-tó valójában egy víztározó, amelyet az 1970-es években alakítottak ki árvízvédelmi és energiatermelési céllal. Bár átlagosan sekély (alig több mint 1 m), a régi Tisza-mederben helyenként 15–17 méteres mélységet is elér. A tó mára kedvelt turisztikai célpont, vízi sportokkal, horgászattal, madármegfigyeléssel.

Érdekesség: a mozaikos szerkezetű tó tele van kis szigetekkel, öblökkel és holtágakkal – igazi „vízi labirintus”.

5. Balaton – a magyar tenger titka

Forrás: wikimedia

Helyszín: Dunántúl
Mélység: 11–12,5 m (Tihanyi-kút környéke)

Európa legnagyobb sekély tava, mégis helyet kap a legmélyebbek listáján. Bár átlagmélysége mindössze 3 m, Tihany közelében a Tihanyi-kút eléri a 12 m körüli értéket. A Balaton a magyar nyár szimbóluma, fürdőhelyeivel, borvidékeivel és vitorlásversenyeivel.

Érdekesség: a Balaton vizének gyors felmelegedése és lehűlése sokszor okoz hirtelen viharokat – a tó legendás „viharfelhői” sok balatoni történet alapjai.

6. Gyékényesi (Kotró) kavicsbányató – búvárok paradicsoma

Forrás: wikimedia

Helyszín: Gyékényes, Somogy megye
Mélység: 12–30 m (a medencétől függően)

Az ország egyik legtisztább vizű tava, amely kavicsbányászat során alakult ki. Ma horgászok és búvárok kedvenc helye, ahol víz alatti objektumokat (pl. betontárgyakat, roncsokat) is felfedezhetnek. A tóban kapitális halak is élnek.

Érdekesség: a víz szokatlanul tiszta, így gyakran hasonlítják az alpesi tavakhoz.

7. Feneketlen-tó – a városi legenda

Forrás: wikimedia

Helyszín: Budapest, XI. kerület
Mélység: 4–5 m (legendák szerint akár 18 m)

A Kosztolányi Dezső tér kedvelt parkjában található tó valójában sekély mesterséges vízfelület. Nevét onnan kapta, hogy a városi legendák szerint sosem sikerült az alját elérni. Bár valódi mélysége alig 5 méter, a helyiek máig „feneketlennek” emlegetik.

Érdekesség: a tó partja kedvelt találkozóhely, és több irodalmi alkotásban is felbukkan.

Miért különböznek a mélységadatok?

Egyes tavaknál (pl. Rudabánya, Gyékényes) a különböző források eltérő számokat adnak. Ennek oka, hogy a bányatavak mélysége változhat a feltöltődés és vízszintingadozás miatt, a mérések sem mindig azonos helyen készülnek, és a helyi legendák is szívesen kerekítenek „rekordokat”.

Magyarország legmélyebb tavainak listája sokszínű képet ad: vannak köztük ősi szikes tavak, gyógyító forrásvizek, bányatavak és mesterséges víztározók. Egyesek fürdésre csábítanak, mások inkább veszélyes szépségként maradnak meg. Ami közös bennük: mindegyik külön történetet mesél el hazánk vízi világából.

Címlakép forrása: wikimedia