Ez végül Lengyelországot és Magyarországot is súlyos döntés elé állíthatja.

Orbán Viktor, Magyarország erős embere arról beszélt az év elején, hogy Közép-Európa 2018-ban végre megnöveli súlyát az Európai Unióban. Szerinte a régió növekvő gazdasági és politikai önbizalma egyre több csodálót vonz Európa-szerte és Németország, illetve a visegrádi négyek (V4) együttműködése olyan tengellyé válik az EU-ban, mint amilyen a különleges német-francia kapcsolat.

Ez az álom sok mindent figyelmen kívül hagy

- fejtegeti Robert Anderson, a bne IntelliNews régiós hírportál cikkírója, Prágából keltezett írásában.

Megosztottság

A legfontosabb, hogy egyre mélyebb megosztottság alakul ki egyfelől Csehország és Szlovákia, másfelől Lengyelország és Magyarország között. Ezért 2018 várhatóan inkább a visegrádi együttműködés haldoklását hozza majd, ami elejét veszi annak, hogy Orbán Viktor folytassa keresztes hadjáratát Nyugat-Európa "valóságtól elszakadt" liberális elitjével szemben.

Már az elmúlt év végén egy panelbeszélgetésen élesen megmutatkozott a V4-ek szakadása. Michal Zantovsky, a Václav Havel Könyvtár vezetője azzal a kérdéssel fordult Németh Zsolthoz, az magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnökéhez, aki védelmébe vette a magyar demokrácia Orbán-féle aláásását, hogy vajon egy oldalon állnak-e még?

Németh először nem válaszolt, majd hideg megvetéssel visszautasította a felvetést. A magyar Fidesz és a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) képviselői ritka vendégek a prágai konferenciákon. A bne cikkírója szerint nem véletlenül.

Eltúlozták

A V4 jelentőségét amúgy is eltúlozta a nyugati média, amely hajlamos a felhajtásra ahelyett, hogy mélyebbre ásna a kelet-közép-európai régió bonyolult viszonyaiban. Attól, hogy Orbán Viktor szereti a visegrádi országok szószólójának láttatni magát, még nem biztos, hogy ez így van.

Jó angol tudásával és szellemes szövegével könnyen kiemelkedik kollégái közül, a csehek és a szlovákok azonban a bólogatás helyett nem hallgatják el külön véleményüket a másik két V4-ország kormányának álláspontjával szemben.

A visegrádi négyes valójában egyetlen kevésbé jelentős kérdésben, a bevándorlás elutasításában ért egyet. Az EU nagy belső vitáiban ez az országcsoport inkább csak elutasításának adott hangot, például a kétsebességes Európa ellenzésével.

Sikerült ugyan felvetnie az energiabiztonság ügyét, mint fontos közös EU-s problémát, ám Vlagyimir Bilcik szlovák szakértő úgy látja, ez az ügy is lekerül a napirendről, mert Lengyelország és Magyarország saját magával van elfoglalva, ami lehetetlenné teszi, hogy a V4 közösen küzdjön ennek a a problémának a napirendre vételéért.

Szövetségesek nélkül

És ez rávilágít a V4 másik nagy gyengeségére a belső megosztottságon túl. Nincsenek szövetségesi az EU-tagállamok között. Közhely, hogy az unióban azok az országok tudják érvényesíteni az akaratukat, amelyek szövetségeseket találnak terveik megvalósításához.

Nem elég verbális bombákat hajigálni Brüsszelre, nem elég, ha valakinek igaza van, erről meg kell győznie a többieket is

- mondja Petr Kolar korábbi cseh külügyminiszter-helyettes.

Nem okos dolog zsarolni a partnereinket

- teszi hozzá.

Elszigetelődés

Lengyelország és Magyarország különösen nehéz diplomáciai helyzetben találhatja magát idén, miután eszkalálódhatnak Brüsszellel folytatott vitáik, miközben Csehország, illetve Szlovákia világosan megkülönbözteti magát tőlük.

Az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki megválasztásának célja a feszültség enyhítése volt, ám ez eddig nem hozott eredményt, mert az ország tényleges ura, Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke inkább a hazai közönségnek játszik nemzetközi botrányok keltésévével. Ilyen például a lengyelek által elkövetett második világháború bűnök letagadása. Orbán Viktor viszont az áprilisi választások előtt fokozza a feszültséget az EU-val.

Mindkét ország ellen vizsgálatokat folytat az EU, és Orbán talán visszatáncol a választások után, ahogy azt korábban többször megtette, ám Kaczynskinek a 2019. őszi parlamenti választások előtt semmi sem veszélyezteti a pozícióját, ezért aligha fog visszakozni.

Leválás

Robert Fico szlovák miniszterelnök tavaly világossá tette, hogy az EU-t választja a V4-gyel szemben, s bár cseh kollégája, Andrej Babis sokszor bírálja Brüsszelt és fényezi a V4-et, ám bármikor kész változtatni ezen, ha politikai érdekei azt kívánják. Talán megpróbál egyensúlyozni az EU és a visegrádi csoport között, de Fico elmozdulásával a Nyugat felé egyre nehezebben tehet eleget mindkét oldal elvárásainak.

Babis láthatóan élvezi a szereplést az európai politikában, ám amíg országa nem lép be az eurózónába, aligha lesz nagyobb beleszólása a dolgok menetébe, mint most. A gond az, hogy a volt vállalkozó elszánt ellensége az euró bevezetésének Csehországban.

Fordulat

Brüsszel jól jön ki a V4 országainak megosztottságából. Csúnyán hangzik vagy sem, de a régi jól ismert oszd meg és uralkodj jegyében leválaszthatja a cseheket és a szlovákokat a lengyelekről és a magyarokról. Így Lengyelország és Magyarország gyakorlatilag elszigetelődhet.

Ha - és ez persze egy nagy ha - a bevándorlás kezelésének kérdése nyugvópontra jut Európában, nem lesz nehéz ezt a mutatványt végrehajtani. Ennek hatására a budapesti és varsói döntéshozók is eljuthatnak a felismeréshez, hogy vesztes játszmát játszanak, és jobban teszik, ha elkezdenek szépen igazodni az EU főáramának szabályaihoz és folyamataihoz - véli a bne IntelliNews szakírója.

napi.hu