Ami nem is lenne probléma, ha nem tudnánk, hogy nálunk sokkal jobb gazdasági helyzetben lévő országokat is nagyon megviselte az a teher, amit a játékok megrendezése jelent.

Hogy Budapestre milyen terhet ró az olimpia esetleges megrendezésének feladata, jószerével csak tippelni tudunk.

Első sorban azt kell megnézni, hogy milyen önálló infrastruktúrát követel meg az olimpia.

Erről készített úgy nevezett megvalósíthatósági tanulmányt a világ élvonalába tartozó könyvvizsgáló és tanácsadó vállalata, a PricewaterhouseCoopers (PwC).

Az 1300 oldalas tanulmányból kiderül, hogy a PwC optimistán látja az olimpia lehetőségét. Ezt hosszú távú megtérüléssel indokolják. A Portfolió 2015-ös cikkében így foglalta össze:

„A dokumentum 7 fontos gazdasági előnyt emel ki: a munkahelyteremtő hatást, az állami költségvetés olimpiai bevételeit (1100 milliárd forint), a gyorsabb gazdasági növekedést, a háztartások többletbevételét, a megnövekedett turisztikai bevételeket, az ország versenyképességének növekedését, az európai uniós fejlesztési források hatékonyabb felhasználását, illetve Magyarország és Budapest ismertségének és jó hírének erősödését.”

A témának szintén figyelmet szentelő Forbes magazin ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az utóbbi évtizedek olimpiai játékainak rendezésére szánt költségvetési előrejelzések rendre tévesnek bizonyultak.

Köztudott tény, hogy az elmúlt pár olimpia alkalmával a valós költségvetés messze felülmúlta a tervben erre szánt összeget. Az azonban újdonság lehet, hogy ez a tendencia nemcsak a kilencvenes évektől jellemzi az olimpiai játékokat. 1960 volt az első alkalom, amikor a büdzsé elszállt a szervezés során, és azóta egyetlen alkalommal sem sikerült a tervezett költségvetést tartani. Átlagosan a valós költség 179%-a tervezettnek. Majdnem kétszerese.

Aggasztó körülmény, hogy a költségvetést ezúttal a közelmúlt nem kívánatos eseményei, a terrorfenyegetettség elleni felkészülés is alaposan megdobja.

Mindezekkel együtt az olimpia rendezéséhez szükséges infrastrukturális beruházásokat, a Forbes nem kevesebb, mint 1983 milliárd forintra becsülte.

Viszonyításul a vizes vb költségvetésének alakulása. A tervezett költségvetés Gyárfás Tamás elnöklése idején 8 milliárd forintról indult, ehhez képest mára a 100 milliárdos határt súroljuk. A kormány ezt a meglehetősen pazarló költekezést azzal indokolja, hogy a beruházásokra a vb-től függetlenül is szükség van.

És elég csak abba belegondolnunk, hogy a sporton kívül, az oktatásügy, az igazságügy, az egészségügy, és a közlekedésügy állapotai milyen sötét képet festenek, okkal merül fel olyan kérdés, amit olvasónk fogalmazott meg találóan:

„Ha a metró javításra nincs pénze a kormánynak, akkor miből lesz az olimpiára, vagy az olimpiánál sokkal több pénzt tudnak lenyúlni?”