A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) ugyanis szerdán bejelentette: ha a kormány ragaszkodik a túlórapénz megszüntetéséhez és nem kezd érdemi párbeszédbe a szakmával a rendvédelmi életpálya programról, akkor jövőre "súlyos működési problémák elé néz a tűzoltóság."

A rendvédelmi dolgozók juttatásait szabályzó 2015-ös törvény szerint jövő év elejétől már kizárólag szabadságot kaphatnak cserébe a ledolgozott a túlórákért. A HTFSZ szerint azonban az, ami 2015-ben még járható útnak tűnt, arról mára kiderült, hogy nem működik. A rendvédelmi dolgozók ugyanis 2015-ben még azért mentek bele a megállapodásba, mert összesen és átlagosan 50 százalékos bérfejlesztést ígértek az ágazatban. Azonban túl azon, hogy a HTFSZ szerint az egyes dolgozók ettől lényegesen kisebb fizetésemelésről számoltak be, a kormányzat által kommunikált, 50 százalékosnak mondott emelés is legfeljebb a 2015-ös szinthez képest igaz. 

Időközben a rendvédelmi dolgozók bére jócskán elmaradt a piaci bérektől. Jelenleg egy, az életét naponta kockáztató tűzoltó nem keres annyit, mint egy bolti árufeltöltő

– érzékeltette Vidó Attila, a HTFSZ alelnöke a szakma realitásait.

Ma átlagosan egy tűzoltó bruttó 229 ezer forintot keres, igaz, a szakmai bértábla rendkívül bonyolult, így rangtól, szolgálati évektől jelentős eltérések vannak. Ezzel együtt az tény: egyre többen vannak a testületben, akik a kiszámíthatóbb, nyugodtabb és pláne jobban fizető polgári foglalkozást választanak.

Salamon Lajos, az HTFSZ elnöke szerint azért is kiemelkedően fontos lenne a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljének a megalkotása, mert azzal a kollégáikat maradásra tudnák bírni, és fiatalokat csábíthatnának a testületbe. Bár a rendvédelmi dolgozói szakszervezetek már a nyár elején megtették az ezzel kapcsolatos javaslataikat, a minisztérium egyelőre nem válaszolt, a "tűzoltók fölé tett" katasztrófavédelem pedig Salamon Lajos szerint jó ideje gyakorlatilag nem hajlandó érdemi egyeztetésre velük. 2017 februárja óta nem sikerült tárgyalóasztalhoz ülniük az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (OKF). Bár a tűzoltóknál messze nem akkora a túlmunka mint a rendőrségen vagy a büntetés végrehajtásban, a szakszervezet becslése szerint a tűzoltó fizetés 10-30 százaléka a túlóradíj, így ha azt elveszik a dolgozóktól az nem csinál kedvet a tűzoltóknak a maradáshoz. 

Mára viszont a HTFSZ úgy becsüli: a 6-7 ezer fős, tényleges tűzoltást ellátó „vonulós” állományból már így is legalább ezer ember hiányzik, így ha jövőre pénz helyett kényszerszabadságra küldik a tűzoltókat, úgy az már bénítólag hathat a testületre. A kényszerszabadságolással a már amúgy is komoly munkaerőhiánnyal küzdő tűzoltó-kapitányságok és őrsök működőképessége kérdésessé válik. Vidó Attila szerint ráadásul fennáll a veszély, hogy mivel „békeidőben” a tűzoltók nincsenek reflektorfényben mint például a rendőrök, így a katasztrófavédelem azzal trükközhet, hogy "csöndben" lecsökkenti a parancsnokságokon dolgozók minimálszámát.

„A közvélemény ebből csak annyit fog látni, hogy míg korábban egy nagy tűzesetnél 30-40 tűzoltó oltotta a tüzet, addig később már csak 15-20 ember lesz ott. Emiatt viszont tovább is fog tartani a mentés.”

Szerző: Batka Zoltán / nepszava.hu