A globális éghajlatváltozás megfékezéséről tartott eszmecserével folytatódott hétfőn Németországban a világ hét legfejlettebb ipari államát összefogó G7 csoport vezetőinek tanácskozása, amelynek záró napján a terrorizmus elleni küzdelem a másik fő téma.

A világ legfejlettebb iparú országait összefogó G7 csoport elítéli az ukrajnai Krím félsziget bekebelezését Oroszországba, és tagjai egyetértenek abban, hogy szükség esetén meg kell szigorítani az Oroszország elleni szankciókat - mondta a német kancellár a G7 csoport németországi csúcstalálkozója után - írja a lap.

A világ vezetői között is hódít a szelfizés 
Christian Hartmann / Reuters

Angela Merkel a találkozó helyszínén, a bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállónál tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a Hetek "az értékek és a felelősség közösségét" alkotják, és tagjai "nagy egyetértésben" vallják, hogy a Krím "nemzetközi jogot sértő bekebelezése" elítélendő.

Relax 
Michael Kappeler / Reuters

A Hetek "nem akarják" megszigorítani az Oroszország ellen az ukrajnai válságban végzett tevékenysége miatt elrendelt büntetőintézkedéseket, de szükség esetén készen állnak erre - mondta a kancellár.

Angela Merkel hangsúlyozta: a Hetek meggyőződése szerint a délkelet-ukrajnai válságövezetben kialakult helyzetet csak politikai eszközökkel, a minszki megállapodások alapján lehet rendezni.

Piknik az Elmau kastélyban
Michael Kappeler / Reuters

Merkel arról is beszélt: a G7 csoport tagjai egyetértenek abban, hogy a decemberi párizsi klímacsúcson kötelező érvényű megállapodást kell kötni az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, és mindannyian kiállnak amellett, hogy 2 Celsius fokban kell korlátozni a globális középhőmérséklet emelkedését az évszázad végéig. A kancellár sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a G7 csoport elkötelezte magát amellett, hogy a világgazdaság "dekarbonizációjára" van szükség "a jelenlegi évszázadban", vagyis ki kell alakítani a fosszilis energiahordozók nélkül működő gazdaságot.

A Hetek amellett is elkötelezték magukat, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) ajánlása alapján 2050-ig az üvegházhatású gázok 40 és 70 százalék közötti mértékű csökkentésére van szükség 2010-hez képest, és ennek a sávnak "a felső szélét" kell megcélozni - mondta Merkel.

A bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap kezdődött a Hetek vezetőinek - a házigazda Németország és az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfőjének, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének - zárt ajtók mögött zajló tanácskozása. Az első napon világgazdasági és külpolitikai kérdésekről tárgyaltak.

Nagyfiúk a kastélyban

A találkozót Németország legmagasabb hegycsúcsának, a bajor Alpokban fekvő Zugspitzének a lábánál tartják, az Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau). A tanácskozás előtt a házigazda német kancellár, Angela Merkel Barack Obama amerikai elnökkel felkereste a luxushotelhez legközelebb fekvő települést, a Krün nevű alpesi falut, ahol a helyiekkel reggeliztek.

A Hetek állam-, illetve kormányfőinek informális egyeztető, tanácskozó fórumán tárgyalnak a nemzetközi terrorizmustól az ukrán válságon át a görög válságig az aktuális világpolitikai és világgazdasági folyamatokról, a napirend központi eleme azonban a felkészülés lesz az ENSZ idei két nagy konferenciájára. Az egyik a decemberi párizsi klímacsúcs (COP21), amelyen a tervek szerint új megállapodást kötnek az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról. A másik, szeptemberben New Yorkban tartandó ENSZ-tanácskozás a világszervezet új fejlesztési programjáról - az úgynevezett 2015 utáni menetrendről (post-2015 Agenda) - szól, amely a szegénység visszaszorítását és a legszegényebbek egészségi állapotának javítását szolgáló, 2015 végéig tartó Millenniumi Fejlesztési Célok (MDG) nevű programot váltja majd fel.

A második, záró nap kiemelt témája az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája (COP21), amelyen a tervek szerint új megállapodást kötnek majd az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról. A házigazda Németország arra törekszik, hogy a Hetek elkötelezzék magukat a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson kijelölt cél mellett, miszerint a globális középhőmérséklet emelkedése az évszázad végéig nem haladja meg a 2 Celsius fokot az ipari forradalom előtti időkhöz képest. Németország szerint a Hetek egyértelmű állásfoglalása nagyban hozzájárulhat a COP21 sikeréhez, de a kiszivárgott értesülések szerint Japán fenntartásai miatt egyelőre bizonytalan, hogy a 2 Celsius fokos határérték melletti elköteleződés bekerül-e a tanácskozás zárónyilatkozatába.

Amerika ölelésében
Reuters

A csúcstalálkozó másik kiemelt témája az iszlamista terrorfenyegetés. Elsősorban az iraki-szíriai Iszlám Állam, valamint a nigériai Boko Haram terrorszervezet terjeszkedéséről tanácskoznak, de a fellépés módjáról egyelőre nincs megállapodás.

"A G7 csoport Valamennyi vezetője támogatja a katonai és/vagy humanitárius segítségnyújtást az Iszlám Állam térnyerése megfékezésére és a régió stabilizálására" -

- idézte a G7 egyik tisztségviselőjét a Reuters.

Putyin nélkül Putyinról

A G7-csúcson mindenki üdvözölné, ha az orosz elnök is a tárgyalóasztalnál ülne, erre azonban nincs lehetőség - mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A Hetek "nem csupán politikai és gazdasági érdekcsoportot alkotnak, hanem elsősorban értékközösséget. Oroszország ezért nincs a találkozó résztvevői között" - mutatott rá Donald Tusk. Pedig a csúcstalálkozó egyik fontos témája éppen az Oroszország elleni szankciók kérdése. Részleteket itt olvashatnak.

A találkozót záró munkaüléseken a Hetek fóruma meghívott vendégekkel bővül, az úgynevezett kiterjesztett dialógus (outreach) formáját ölti. A fő témák a terrorizmus, a fejlődő országok felzárkóztatását szolgáló nemzetközi fejlesztési együttműködés és több egészségügyi téma, köztük a szegénységgel összefüggő trópusi betegségek elleni küzdelem és a nyugat-afrikai ebolajárványból adódó tanulságok.

A Hetek ezekről a kérdésekről többek között Irak, Nigéria és Tunézia, valamint Etiópia, Szenegál és Libéria állam- illetve kormányfője, valamint az ENSZ főtitkára, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője bevonásával tárgyalnak.

A G7 csoport informális egyeztető fórum, csúcstalálkozóin nem hoznak döntéseket, hanem csak nyilatkozatot adnak ki a közös célokról, kezdeményezésekről. A testületet 1975-ben hozták létre a világgazdasági együttműködés fejlesztésére. Találkozóin 1981 óta az EU is képviselteti magát, 1998-ban pedig Oroszország csatlakozásával G8 csoporttá alakult. Tavaly óta ismét hét országból áll, mert Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.

Féltik a kastély kárpitját, ezért az operatőrök és fotósok csak nejlon mamuszban csoszoghatnak
Michael Kappeler / Reuters

A G7 sokak szerint kiüresedett, idejétmúlt intézmény. Például a tekintélyes berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher a Handelsblatt című német üzleti lapban hétfőn megjelent kommentárjában kiemelte, hogy a világgazdasági, világpolitikai környezet gyökeresen átalakult a G7 alapítása, a hetvenes évek közepe óta, ezért az intézménynek is változnia kell, a leginkább kézenfekvő, a jelenlegi viszonyokhoz leginkább illeszkedő megoldás pedig az lenne, ha az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió alkotna helyette egyeztető fórumot G3 csoport néven.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök, Christine Lagarde, az IMF elnöke és Barack Obama amerikai államfő 
Reuters

A G7 egyik kezdeményezőjeként, szellemi atyjaként számon tartott Helmut Schmidt volt német kancellár pedig a Bild című lapnak azt mondta, hogy az eredeti célokhoz a G14 lenne a legalkalmasabb forma, vagyis Oroszországot, Kínát, Indiát és a többi nagy feltörekvő gazdaságot, Dél-Afrikát, Brazíliát, Mexikót, valamint az Arab-öböl menti olajtermelő államok közösségét is be kell vonni az együttműködésbe.

Jöhet a szögesdrót?

A határon felhúzott szögesdrót is jelenthet egyfajta megoldást a menekültáradat megfékezésére - jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. A szakember annak kapcsán nyilatkozott a televíziónak, hogy sajtóhírek szerint vizsgálják, "hogyan, milyen törvényi és egyéb eszközzel lehetne lezárni Magyarország déli határát, amely a délről és keletről Európába igyekvő menekültek és migránsok bevett útvonalának egyik legfontosabb állomása".

Angela Merkel német kancellár és Barack Obama amerikai elnök 
Christian Hartmann / Reuters

Nógrádi György közölte: amióta a bolgár-török határon felhúzták a szögesdrótkerítést, radikálisan csökkent a Törökország felől a bevándorlás Bulgáriába, vagyis az Európai Unió területére. Megjegyezte: nem véletlenül az egyik legfontosabb kérdés a G7 bajorországi tanácskozásán a bevándorlás; most először mondták ki, hogy a bevándorlás megállítása érdekében rendet kell tenni végre Líbiában. Emlékeztetett arra, csak az elmúlt hétvégén 6 ezer embert mentettek ki a Földközi-tengerből, illetve 450-500 ezer ember vár arra Líbiában, hogy átvigyék Európába. Ezzel a tömeggel az Európai Unió már nem tud mit kezdeni - mondta Nógrádi György.

nol.hu