Mára a Google – illetve a mögötte álló anyacég, az Alphabet – a keresésnél már jóval többről szól, de az tagadhatatlan, hogy a vállalat alapítói először a webes keresés terén alkottak maradandót, abból származnak az elő milliárdok. No meg azóta is igen szépen termel a keresés és a találatok releváns listába rendezése. Éppen ezért fontos az Európai Bizottság által kedden kiszabott, 2,42 millárd eurós bírság hátterének megértése, mert a Google alaptevékenységében talált kivetnivalót.

Az EB indoklásában felidézi a kezdeteket. A Google 2004-ben lépett be az ár-összehasonlító szolgáltatások európai piacára. Szolgáltatását kezdetben a Froogle név alatt kínálta, majd 2008-ban a szolgáltatást átnevezték Google Product Searchre, 2013 óta pedig Google Shoppingnak hívják a társaság ár-összehasonlítóját. A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a fogyasztók összehasonlítják az interneten kínált termékeket és azok árait, és kiválasszák a legkedvezőbb árat kínáló online kiskereskedőket, ideértve a gyártók online áruházait, az online piactereket (pl. Amazon, eBay) és más viszonteladókat.

"A Froogle egyszerűen nem működik”

Amikor a Froogle megjelent a piacon, ott már számos gazdasági szereplő kínált hasonló szolgáltatást. Az akkori dokumentumokból kiderül, a Google tudatában volt annak, hogy a Froogle piaci teljesítménye viszonylag gyenge maradt (egy 2006-ból származó belső dokumentum szerint "Froogle simply doesn't work", azaz "a Froogle egyszerűen nem működik”). Ezt látva a Google 2008 óta alapvető stratégiai változásokat hajtott végre az európai piacon annak érdekében, hogy fokozza ár-összehasonlító szolgáltatása forgalmát. A Bizottság szerint a Google módszeresen kiemelt elhelyezést biztosít(ott) saját ár-összehasonlító szolgáltatásának: amikor valaki megad egy vonatkozó keresőkifejezést a Google keresőben, a Google ár-összehasonlító szolgáltatásából származó találatok a találati lista elején láthatók.

A Google a találati listán hátra sorolja rivális ár-összehasonlító szolgáltatásokat: a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások a Google általános keresési algoritmusának megfelelően szerepelnek a keresési eredményekben. A Google számos olyan kritériumot épített be ezekbe az algoritmusokba, amelyek eredményeként e rivális ár-összehasonlító szolgáltatások hátrább sorolódnak az eredménylistán. Az adatok azt mutatják, hogy még a leginkább előre sorolt versenytárs is csak átlagosan a találati lista negyedik oldalán jelenik meg, a többi rivális pedig még rosszabb helyezést kap. A Google saját ár-összehasonlító szolgáltatására ugyanakkor nem vonatkozik a Google általános keresési algoritmusa, így az említett hátrasorolás sem.

Ennek eredményeként a Google ár-összehasonlító szolgáltatása a fogyasztók számára sokkal jobban látható a Google keresési eredményeiben, mint a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások.

Az EB szerint a felmérések azt mutatják, hogy a fogyasztók jóval gyakrabban kattintanak a Google keresőjében megjelenő találati listán elöl álló, azaz jobban látható találatokra. A felhasználók még az asztali gépeken is 95%-ban kattintanak a találati lista első oldalán látható tíz előre sorolt találat valamelyikére (az összes kattintás körülbelül 35%-a jut az első helyre sorolt linkre). Egy általános keresés során a találati lista második oldalának vezető helyén látható link már csak a kattintások 1%-át kapja. Ezt nem csupán az a tény magyarázza, hogy az első eredmény a leginkább releváns, mivel a bizonyítékok azt is mutatják, hogy ha az első eredményt a harmadik helyre teszik át, a kattintások száma mintegy 50%-kal csökken. A mobil eszközök esetében ez a hatás még jelentősebb, hiszen a képernyő mérete sokkal kisebb.

Hirtelen 45-szörösére ugrott a Google forgalma – másoké hirtelen ötödére-tizedére esett

A hétfőn nyilvánosságra hozott EB határozatban az olvasható, ha Google fent ismertetett gyakorlata a Google általános internetes keresőszolgáltatások piacán élvezett erőfölényével való visszaélést valósít meg. A Bizottság ennek bizonyítékául több mutatót is felsorolt. A visszaélés kezdete óta a Google ár-összehasonlítójának forgalma 45-szörösére nőtt az Egyesült Királyságban, 35-szörösére Németországban, 19-szeresére Franciaországban, 29-szeresére Hollandiában, 17-szeresére Spanyolországban és 14-szeresére Olaszországban. A Google által alkalmazott módszer hatására ugyanakkor a rivális ár-összehasonlító szolgáltatások forgalma jelentősen csökkent: a forgalom egyes versenytársak honlapján hirtelen 85%-kal csökkent az Egyesült Királyságban, 92%-kal Németországban és 80%-kal Franciaországban. Az EB szerint e hirtelen visszaesés nem volt magyarázható más tényezőkkel. Egyes versenytársak alkalmazkodtak, és sikerült visszaszerezniük a forgalom egy részét – teljes mértékben azonban egyetlen rivális sem tudta forgalmát az eredeti szintre növelni.

Fontos hangsúlyozni, hogy a bizottsági indoklás nem azt kifogásolja, hogy a Google egy nem túl népszerű szolgáltatását megpróbálta egy-két új ötlettel népszerűbbé tenni. A bírságot az EB azért szabta ki, mert úgy ítélték meg, hogy az "egy-két új ötlet" bevezetésekor a Google általános internetes keresőszolgáltatások terén meglévő erőfölényére támaszkodott, nem pedig a társaság saját ár-összehasonlító szolgáltatásának erényeire, és a vállalat által alkalmazott gyakorlat "megakadályozta az érdemeken alapuló versenyt az ár-összehasonlító szolgáltatások piacán, és ezáltal megfosztotta az európai fogyasztókat valódi választás és az innováció nyújtotta előnyöktől".

Hasonló vádakkal már hazai pályán is szembesülnie kellett a Google-nek: a The Wall Street Journal két éve szerezte meg azokat a dokumentumokat, melyekből kiderül, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnál (FTC) miként zajlott le a vizsgálat, melynek végén végül elvetették az ügy magasabb szintre emelését. De számos példát találtak a Google versenyellenes viselkedésére, így a vállalatnak végre kellett hajtania néhány (önként vállalt) változtatást azért, hogy elkerüljék a vélhetően nem kis bírságot.

Talán fellebbeznek, de szinte biztos, hogy fizetni fognak

A Google anyacége, az Alphabet még kedden jelezte, hogy nem ért egyet az EU szabályozó testületének döntésével, és fontolgatják a fellebbezést. Mindez azonban csak formalitásnak tűnik, arra a vállalatnál sem számítanak, hogy végül nekik adna igazat az Európai Unió Bírósága.

Erre enged következtetni az Egyesült Államok értékpapír- és tőzsdebizottságához (Securities and Exchange Commission, SEC) a keddi EB-határozat után benyújtott dokumentum, amelynek szövege szerint “az Alphabet megvizsgálja a döntést, de arra számít, hogy 2017 második negyedévében befizeti a bírságot”.

Ez csak a bemelegítő kör volt

Mindeközben két másik EU-s vizsgálat is terítéken van. Versenyjogi eljárás zajlik a vállalat ellen az Android operációs rendszer miatt, mert az előzetes vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy  "a Google különböző mobiltelefonos alkalmazások és szolgáltatások tekintetében akadályozza a választék bővítését és az innovációt a mobil eszközökön egy olyan átfogó stratégia megvalósítása révén, amelynek célja az általános internetes keresés terén meglévő erőfölényének védelme és növelése. Többek között az tűnik problémásnak, hogy a Google pénzügyi eszközökkel éri el több gyártónál és mobilszolgáltatónál, hogy a keresési lehetőségek közül csak a Google-féle megoldást telepítsék előre az androidos készülékekre.

Eljárás zajlik még az AdSense ügyében, ahol a Bizottság attól tart, hogy a Google korlátozza a választékot azáltal, hogy harmadik felek nem jeleníthetnek meg keresési hirdetéseket a Google versenytársaihoz tartozó forrásokból.

hvg.hu