A MOKK online kvíz formájában mérte fel az emberek jogi ismereteit a lakáskiadás és -bérlés területén. Arra voltak kíváncsiak,

• tisztában vannak-e a bérleti szerződések érvényességével,
• a kaució visszafizetésének feltételeivel,
• a közokiratba foglalt szerződések különbségeivel,
• valamint azzal, hogy mit lehet tenni, ha a bérlő a szerződés lejárta után nem hajlandó kiköltözni.

Például minden tizedik válaszadó úgy gondolta, hogy tanúk előtt szóban is lehet bérleti szerződést kötni, pedig ingatlan bérbeadása csak írásos szerződéssel érvényes, és még ez sem garantálja, hogy elkerüljék a gyakori, kellemetlen problémákat.

A válaszadók negyede nem tudta, hogy ha a bérlőnek nincs tartozása és nem okozott kárt, vissza kell kapnia a kauciót a bérleti jogviszony megszűnésekor. A kaució felhasználásáról a felek közösen dönthetnek, és ajánlott ezt is rögzíteni a szerződésben, hogy megelőzzék a későbbi vitákat.

Szinte mindenki tisztában volt azzal, hogy a bérlő csak akkor hozhat be más személyt az ingatlanba, ha ezt előre megbeszélték a bérbeadóval és rögzítették a szerződésben.

A megkérdezettek többsége azt is tudta, hogy egy közjegyző által készített szerződés mindkét fél számára nagyobb biztonságot jelent, mint egy internetről letöltött minta alapján készült okirat. Az ilyen magánokirati szerződésekkel ugyanis nem lehet közvetlenül végrehajtást kezdeményezni probléma esetén, míg a közokiratba foglalt szerződés közvetlenül végrehajtható, például ha a bérlő nem teljesíti a kötelezettségeit vagy nem hajlandó kiköltözni.

A kiköltözési nyilatkozat egyre népszerűbb megoldás, mivel elegendő, ha csak a bérlő megy közjegyzőhöz, és az abban foglaltakat közvetlenül végre lehet hajtani. Azonban sokan nem tudják, hogy ezzel a nyilatkozattal nemcsak a kiköltözést, hanem a bérleti díj és egyéb költségek megfizetését is garantálni lehet.

Amennyiben nincs közjegyző által készített szerződés vagy egyoldalú kötelezettségvállalás, a bérbeadó nehéz helyzetben van, ha a bérlő nem akar kiköltözni. Ilyenkor bírósághoz kell fordulni, és csak hosszú pereskedés után lehet kilakoltatni a bérlőt – ezzel a felmérés résztvevőinek egynegyede nem volt tisztában. (noizz.hu)