Állítólag. Ami viszont tény: a Puskásról elnevezett futballakadémián a tétel sajátos parafrázisát sikerült megvalósítani. A Hetek cikke.

Jelen állás szerint ősztől jó eséllyel előállhat az a helyzet, hogy a világ legszebb luxusstadionjának megválasztott Pancho Aréna egy másodosztályú csapat otthona lesz, miután a felcsúti Puskás Akadémia kiesett az NB I-ből.

A két évvel ezelőtt felavatott felcsúti stadiont a Footballs Top Ten nevű portál tüntette ki a napokban a világ legszebb luxusstadionja címmel. 

Ami a számokat tekintve nem meglepő, hiszen míg például a Juventus 41 ezer fős stadionja 3000 euróba, vagyis 870 ezer forintba került ülőhelyenként, a 3,8 milliárd forintos építési összeg alapján Felcsúton egy ülőhely ára több mint egymillió forintra jön ki.

Gyenge teljesítmény

Bár Orbán Viktor kedvenc csapata, a Puskás Akadémia győzelemmel fejezte be az első osztályú futballbajnokságot, összességében az utolsó előtti helyen végzett, s így a következő szezont feltehetően a másodosztályban kezdi. A feltételes módú fogalmazásnak az a spekuláció, vagy ha tetszik, összeesküvés-elmélet adott alapot, hogy az NB II egyik feljutója, a Seszták Miklós fejlesztési miniszter városához köthető Kisvárda csapata nem kért indulási engedélyt az első osztályba, így – szóltak a találgatások – a helyét a Puskás Akadémiával töltik be. Egy másik elmélet szerint úgy mentették volna meg a Puskást a másodosztálytól, hogy felemelik az NB I létszámát, ám ezt a Magyar Labdarúgó Szövetség cáfolta, sőt azt is egyértelművé tették, hogy a Kisvárda visszalépésével nem az NB I kiesője, hanem a következő másodosztályú csapat léphet az első osztályba jövőre. Bár a fentiek alapján egyértelmű, hogy nem „lejtett a pálya” a Felcsútnak, a mindent eldöntő utolsó forduló előtt Orbán Viktor is fontosnak tartotta, hogy az akadémia honlapjának adott interjúban kifejtse:

„becsületes, korrekt és férfias küzdelem zajlik a legutolsó sípszóig a három kiesőjelölt között”.

A fenti spekulációk mindenesetre arra utalnak, hogy a közvélemény különleges státuszú csapatnak könyvelte el a Puskást, ami nyilvánvalóan nem független attól, hogy a sportklub „sok szálon kötődik” Orbán Viktor miniszterelnökhöz, az akadémia alapítójához. Orbán a már idézett interjúban arról is beszélt, hogy nem lepi meg a csapatával szembeni ellenszenv: „Nincs ebben semmi meglepő. A Puskás Akadémiát mégiscsak én alapítottam, és bár az első csapat és az akadémia működtetésében nem veszek részt, a futballszerető közvélemény hozzám köti a klubot. Ezért a velem szembeni politikai rokonszenv és ellenszenv óhatatlanul átáramlik a csapatra is. Az meg már a modern világ természetrajzához tartozik, hogy az ellenszenv mindig hangosabb és látványosabb, mint a rokonszenv.”

Orbán szerint érthető az ellenszenv is, hiszen sokak számára van abban „valami csiklandozó”, ha a miniszterelnök csapata kiesik, ám a valóságban a Puskás Akadémia az igazi „underdog” a magyar klubok rangsorában, mert ez a csapat egy akadémiára épül.

Az „underdog” a sport világában az esélytelen kiscsapatot jelenti. A számok alapján azonban egyértelmű, hogy Orbán csapata nem „underdog”. A Futballsznob blog szerzője kiszámolta a 12 első osztályú klub értékét. Az egyes játékosok átigazolási árát a nemzetközileg elfogadott Transfermarktról vette, majd a számokat összeadta, illetve átlagolta. A végeredmény: a legdrágább FTC és a második legdrágább Videoton után a Puskás Akadémia csapata rendelkezik a harmadik legdrágább játékoskerettel. Ennek tükrében viszont még szembeötlőbb, hogy a bajnokságban csak a 11. helyet tudták elérni. (Rá­adásul a Felcsút saját nevelésű játékosai közül egy sincs a keret legértékesebb 11 játékosa között – írja a blog.)

Honnan a sok pénz?

A drága stadion és a drága játékosállomány finanszírozása főként a cégek által sportcélra fizetett támogatásokból történik.

Az úgynevezett TAO-rendszerben eddig 300 milliárd forintot kaptak a különböző sportegyesületek. Az összeg közel felét, 143 milliárdot a futball támogatására ajánlották fel a vállalatok. 

Az így elkülönített összeg nem növeli a kiadásaikat, mert a felajánlott pénzt levonják a befizetendő adójukból. A 2015-ös év adatai még nem ismertek, az Mfor.hu ugyanakkor tavaly augusztusban közölte a 2014-es és az azt megelőző évek eredményeit. A Puskás Akadémia – pontosabban a Felcsúti Után­pótlás Neveléséért Alapítvány – kiemelkedően teljesít: a 2011 óta működő TAO-rendszernek köszönhetően több mint 9 milliárd forint támogatásban részesült. Az összeg nagyságát érzékelteti, hogy a második helyezett, nagy múltú Újpest ennek egyötödét, 1,8 milliárd forintot kapott, az idei bajnok FTC pedig 1 milliárdot. A teljes támogatás egyébként 1100 futballegyesület között oszlik meg.

Magas korrupciós kockázat

Szembetűnő, hogy miért éppen a gyengécske Felcsút csapatát akarja támogatni a cégek jelentős része. A TAO-rendszer korrupciós kockázatáról számos tanulmány született, és ezek rendre kiemelik, hogy a cégeknek nem kell nyilvánosságra hozniuk, melyik csapatot és mennyi pénzzel segítik. Így aztán azt is elég nehéz lenne összefésülni, hogy egy jól fekvő csapatot szponzoráló vállalat életére milyen hatással van a támogatás.

A TAO-rendszert ért bírálatokra a miniszterelnök és más kormánytagok is azzal válaszoltak, hogy itt magántőke mozog. Ami nem egészen igaz, hiszen a sportklubokhoz jutó pénzt eredetileg a költségvetés kapná, ám lemond róla. 

A napokban egyébként Csányi Sándor MLSZ-elnök is közpénznek minősítette a TAO-pénzt: az ügy előzménye az volt, hogy Berndt Storck szövetségi kapitány szóvá tette, miért nem játszik a Puskás Akadémia első csapatában Kocsis Gergő. (Storck nemrégiben azt a Kleinheisler Lászlót is betette a magyar válogatottba, aki a harmadosztályú Videoton 2-ben sem kapott játéklehetőséget. A játékos győztes góllal mutatkozott be a sorsdöntő, norvégok elleni Eb-selejtezőn, azóta pedig a Bundesligába igazolták.) A felcsúti akadémia válaszában azzal oktatta ki a szövetségi kapitányt, hogy ne szóljon bele az ott folyó szakmai munkába. Erre reagált közleményben a labdarúgó szövetség, melyben Csányi többek között leszögezte: Storcknak „igenis kötelessége elmondani véleményét konkrét esetekben, például egy-egy fiatal magyar játékossal kapcsolatban”. Látni kell – tette hozzá –, hogy a magyar futball utánpótlás-nevelésének felzárkóztatása többségében nem magánvagyonból, hanem állami pénzből indult meg, ezek a támogatások pedig nem alanyi jogon járnak, hanem egy összehangolt munka érdekében, aki viszont nem akar részt vállalni a közös stratégia megvalósításában, az ne számítson többletforrásra se.

Csányi Sándor

A miniszterelnök korábban azt is kijelentette, hogy az általa alapított akadémia Európa 10 legjobb akadémiája között van. Ezt az állítást viszont egy 2014-ben napvilágra került vizsgálat eredménye cáfolja: a belga Double Pass-t az MLSZ kérte fel a hazai utánpótlásképzés átvilágítására. A szervezet 15 akadémiát és utánpótlásközpontot vizsgált meg. A csúcskluboknál is alkalmazott szempontrendszer alapján megállapította, hogy a szervezeti struktúra és az egyéni fejlesztés messze elmarad az elvárt értékektől. A legjobb magyar, a debreceni akadémia 66 százalékot ért el, míg a felcsúti akadémia a maga 50 százalékával a hazai mezőnyben is csak a 9-11. helyen végzett holtversenyben. 

Hetek / atv.hu