Az egy dolog, hogy tudatosabbá válunk a patriarchátust illetően. De megint más az, hogy éveken keresztül, arra neveltek, hogy elfogadjuk azt.

Tapasztalatokon és önképzéseken keresztül a nők egyre inkább tudatában vannak annak, hogy férfiak világában élünk.

A társadalom jelenlegi felépítése kiválóan alkalmas a szexizmus álcázására és a nők az irányú képzésére, hogy alázatosak legyenek.

De a nők azon képessége, hogy férfiakkal szemben adódó kényelmetlen helyzeteket kezeljenek olyan csatát jelentenek amiket gyakran nehéznek vélnek megvívni.

Az egyik barátom úgy fogalmazott nem régen „Annyira nehéz elfelejteni amit végig tanultam.”

Elkerülte a társas tánctanfolyamokat, mert egy férfi zaklatta őt.

Miután megkérte a férfit, hogy hagyja abba, ő bocsánatot kért, de tovább folytatta, mintha a beszélgetés nem is történt volna meg.

Egyetértettünk abban, hogy a leghelyesebb lépés, hogy elismételjük világosan a határokat, az osztály szervezőivel (annak ellenére, hogy belül valaki sikít, kívülről nem látszik hogy bűnt követnek el rajta).

„Megadtam neki a számomat Megkérdezett az emberek előtt és azt mondta más tanfolyamok is lesznek”, ezzel elismerte, hogy nyomást gyakorolt rá miközben elmondta, hogy ő hibás.

Bár úgy érezte, hogy a férfi viselkedése manipulatív számító és nem megfelelő- ő mégis magát hibáztatta.

Amikor rámutattam erre, a nő azt mondta „Hú, nehéz elfelejteni azt, amit végig tanultam”

Ez a helyzet nem egyedi a barátommal, vagy társadalmi eseményekkel kapcsolatban. A nők ezt tapasztalják a munkahelyeken, tömegközlekedésen és a hálószobában – ahol a férfiak és nők egymással érintkeznek.

Férfiakkal való rossz tapasztalataimra visszaemlékezve: Egy barátom szóban bántalmazott, mert nemet mondtam a hálóban, egy idegen megragadta a fenekemet egy bárban, a főnököm megjegyzést tett a megjelenésemre, valaki a tinderen zaklatott több mint 2 évig hogy beszélgessünk, miután én mondtam neki, hogy nem érdeklődöm iránta, egy utas a vonaton figyelmen kívül hagyta, hogy nem akarok vele diskurzust folytatni semmi szín alatt.

A nők megtanulják, hogy egyes férfiak nem fogadják el azt a szót hogy „Nem”, de mi megismételjük újra meg újra.

Tudtam hogy ezek a szituációk nem helyesek, de elfogadtam mert könnyebb volt „Ez már csak így megy”.

„Nem lehet átkapcsolni valakit, mint egy kapcsolót.”

Meagan Tyler, a feminista elmélet és a nemi egyenlőtlenség szakértőjének magyarázata az hogy a szexista mintának a megtörése kemény, és nehéz feladat.

Ez az az érzés, hogy a lányokat, születésüktől kezdve arra nevelték, hogy legyenek passzívak, és engedékenyek mindenkivel, akivel kölcsönhatásba kerülnek nyugaton. mondta Dr. Tyler hozzátéve, hogy a férfiak túl agresszívak és aktívak lettek, felnőttként.

Olyan mélyen van beágyazva a tudatukba ,bár öntudatra ébredhet,rájöhet, hogy ez problémát jelenthet az életében, de nem lehet csak átkapcsolni és visszavonni az összes szocializációt.

Dr. Tyler olyan forgatókönyvre mutatott rá, amikor valakit megfogdosnak egy közlekedési eszközön és az áldozat lefagy.

A nők ebben a válaszban, szocializálódtak, és pszichológiailag így reagálnak a traumára.

Azt mondta, jó volt látni olyan kampányokat, mint például a #MeToo, mert a több nyilvános beszélgetés, vallomások megelőzhetik a tényleges változást.

Van valami más a nők számára, hogy nem csak nők között, hanem nyilvánosan, a közösségi médiában mondják el.

A nők nem kapnak biztonságos teret, és stratégiákat dolgoznak ki, csoportonként – például 70-es 80-as években – tudatosságnövelő tevékenységeket.

De ez nem a férfiaktól függ?

Dr. Tyler elmondta, hogy az évek kondicionálása évek óta túl nehéz feladat, hogy magánemberként csinálja valaki.

Valójában szükség van egy mozgalomra, ami kihívást jelent ezeknek, a struktúráknak.

De ugyanakkor ténylegesen nem helyez rá felelősséget, hogy hibás lenne. Azért hogy a férfiak abbahagyják a nők megerőszakolását és zaklatását, ezt kell tenniük.

És csak társadalom tudja felelősségre vonni az embereket, véget kell vetni a lányok nevelésének e fajta módját és fiúkét is.

Mindaddig, amíg olyan emberek, mint a barátom fegyverkeznek és védekeznek, csak a tudatosság lesz meg, de a változás nem fog eljönni.