Novemberben jelent meg a KSH közleménye, miszerint 2022-ben a harmadik negyedéves GDP-nk csökkenést mutat az előző negyedévihez képest. Legutóbb a koronavírus idején került negatív tartományba a magyar negyedéves bruttó hazai termék. Az Európai Unióban a harmadik negyedéves adatok között akad némi eltérés, de összességében jelenleg világszerte lassul a gazdaság. Összefoglaltuk, hogy mik lehetnek a gazdasági visszaesés legfőbb okai és mik a kilátások a jövőre nézve. Szó esett a magyar kormány gazdaságpolitikájáról is. Az adatok értelmezésében Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnöke volt segítségünkre.

Meglehetősen nehéz időszakát éli jelenleg a magyar gazdaság: 21,1 százalékon tetőzik az infláció, az energiaárak folyamatosan emelkednek. Hazánk a Bloomberg nyári elemzése szerint a magas államadósság miatt egyike annak a 30 feltörekvő piaci országnak, melyekben az államcsőd veszélye fokozódik.

A romló finanszírozási mutatók, a befektetői bizonytalanság és az EU-s támogatások körüli feszültség következtében a jegybank októberben kénytelen volt egy rendkívüli és drasztikus kamatemelést végrehajtani.

Novemberben mindemellett megjelent a KSH elemzése, mely szerint az idei harmadik negyedéves GDP-nk 0,4 százalékkal csökkent, ezzel pedig elindultunk a recesszió felé vezető úton. Megnéztük, hogy az elmúlt huszonkét évben miként alakult Magyarországon a negyedéves bruttó hazai termék, mennyire mondható gyakorinak, hogy recesszióba csúszik a magyar gazdaság. Európai szinten összehasonlítottuk az egyes országok harmadik negyedéves GDP-változását, valamint arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mi várható jövőre.

A járvány óta ez az első csökkenés

Recesszióról alapvetően akkor beszélünk, ha a gazdaság teljesítménye két egymást követő negyedévben csökken. Bod Péter Ákos közgazdász szerint az egyértelműen érzékelhető, hogy 2022 első két negyedévének erőteljes (de már akkor is tudhatóan fenntarthatatlan) növekedési lendülete a harmadik negyedévben lassulásnak indult, és elképzelhetőnek tartja, hogy a negyedik negyedéves GDP-index is negatív lesz. Amivel teljesülne a recesszióba lépés szokásos feltétele.

Bod júliusban arról írt a Portfolión, hogy nagyon is elképzelhetőnek tartja akár azt, hogy az európai gazdaság rövid, mintegy féléves recesszióba kerül a külső körülmények előnytelen alakulása esetén, ám attól sem 2022-ben, sem 2023-ban nem lesz várható éves szinten gazdasági visszaesés. Az előző év azonos időszakához viszonyított adatok egyelőre nem adnak okot az aggodalomra, a KSH statisztikája szerint éves szinten még mindig nőtt a gazdaság teljesítménye négy százalékkal.

A 2000 és 2022 közötti időszakban négy kisebb-nagyobb negyedéves gazdasági visszaesés azonosítható. A gazdasági világválság idején 2007-ben kezdett el csökkenni a negyedéves GDP, a mélypontját pedig 2009-re érte el, amikor 4,1 százalékos visszaesést mértek.

Ezt követően 2012-ben tapasztaltunk jelentősebb csökkenést, amikor az első és a második negyedév is mínuszba fordult át. Király Júlia volt MNB-alelnök azt mondta az Átlátszónak, hogy 2012-ben mi voltunk az egyetlen ország a kelet-európai blokkban, aki az euróválságra visszaeséssel reagált. A többi kelet-európai országnak ugyan megtorpant a gazdasági növekedése, de mégis növekedésben volt. Mi azonban a 2011-es leminősítést és 2011-2012 fordulóján a forint árfolyamának nagymértékű romlását követően egy, a környezetünket is meghaladó recesszióba estünk. Az ország kockázati megítélése jelentősen romlott akkor, ami kihatott az export teljesítményre is – fogalmazta meg Király.

Ugyan 2016-ban recesszióról nem beszélhettünk, de átmenetileg visszaesett a gazdaság 0,5 százalékkal. Akkoriban Varga Mihály pénzügyminiszter azzal magyarázta a csökkenést, hogy az ipar, azon belül az autóipar teljesítménye alacsonyabb volt a vártnál, másrészt pedig az uniós források kifizetése lelassult.

A 2022-es csökkenést megelőzően legutóbb pedig a koronavírus járvány idején került negatív tartományba a negyedéves GDP-nk, amikor a csökkenés még a gazdasági világválság okozta visszaesést is sokszorosan meghaladta. 2020 második negyedévében a gazdaság teljesítménye egészen 14,4 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest.

A recesszió előszelében

Idén a harmadik negyedéves visszaesés Király Júlia szerint a közelgő recesszió előszele, jövő évre már inkább gazdasági stagnálást várnak az előrejelzők, mintsem növekedést. A teljesítmény csökkenése elsősorban az energiaválság és a háború következménye, de termelési oldalról nagyon nagy mértékben belejátszott a mezőgazdaság, az aszály is.

„A mezőgazdaságnak akármilyen kicsi is a súlya, olyan mértékű az ingadozása, hogy képes a GDP-t is mozgatni. Illetve ami miatt még valószínűleg jövő évre inkább stagnálás lesz, az egyrészt a keresleti oldalról a mérséklődő exportteljesítmény, másrészt pedig az idei nagyon magas belföldi fogyasztás is egészen biztos, hogy mérséklődni fog. Ugyanígy a beruházás is, hiszen számos kormányzati beruházást már le is állítottak” – magyarázta Király.

A volt MNB alelnök szerint azt nehéz megjósolni, hogy mennyire lesz mély a visszaesés, de várhatóan messze alacsonyabb lesz, mint például a 2009-es vagy akár a 2020-as. Ennek ellenére azért meg fogjuk érezni.

Világszintű lassulásról van szó

Bod Péter Ákos elemzésében a világszintű recesszió gondolatáról azt írta, hogy túlzónak ítélhető, mivel az egyik térség egy-két negyedéves visszaesését globális szinten bőven kompenzálhatja más térség szolid növekedése.

Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy a harmadik negyedéves GDP az előző negyedévihez képest számos európai országban pozitív tartományba esett. A legnagyobb mértékben Írországban nőtt (2,3 százalékkal), de a régiónkban például kiemelkedő volt Romániában (+ 1,3 százalék), Lengyelországban (+ 1 százalék) és Szlovákiában (+ 0,3 százalék).

Az EU-ban Észtország és Lettország negyedéves visszaesése tűnt ki a leginkább: -1,8 és -1,7 százalék. Ha regionálisan nézzük, akkor Szlovénia (- 1,4 százalék) után – Horvátországgal holtversenyben – Magyarországon csökkent a legjelentősebben a negyedéves GDP (- 0,4 százalék).

A pozitív számok ellenére az azonban elmondható, hogy a gazdasági növekedés üteme alapvetően világszerte lassul.

Király Júlia: „A növekedési ütemeket világszinten is mérsékelték, jelentősen csökkent az ázsiai felvevőpiacok, és főleg a mi európai felvevőpiacaink növekedése. A német gazdaság szintén stagnálás közelében van. Azt kell hogy mondjam, hogy nem csak Magyarország került ebbe a jelenlegi gazdasági állapotba”.

Az európai történelmi adatokból jól látszik, hogy valóban egy csökkenő tendenciát mutat a gazdaság Magyarországon kívül is. Ahogy a gazdasági mozgások 2020-ban a járvány idején is látványosan hasonlóak voltak Európa-szerte, úgy a jellemzően globális problémák miatt a jelenlegi teljesítménycsökkenés sem magyar sajátosság.

Árstoppal az infláció ellen

Ugyan globális okok miatt mindenhol visszaesés jellemző, abban a gazdasági szakértők egyetértenek, hogy a magyar helyzet súlyossága elhibázott kormányzati döntések sokaságának a következménye.

Bod Péter Ákos közgazdász szerint elmondható: jobb lett volna a korábban bekövetkező technikai recesszió, mint egy szerkezeti merevségekkel és folyamatos kiigazítási (megszorítási) intézkedésekkel teli pangásos időszak.

„A mai életidegen hatósági árak mögé rejtett inflációs nyomás szükségszerűen előtör, liberalizáljon a kormány akár fokozatosan, akár gyorsan; az utóbbit csakis kényszerből, a történelmi tapasztalatok szerint. Az elfojtott infláció felszívódása sajnos még jóval azután is viszi fel az árszintet, hogy a gazdaság rég nincs a túlfűtött konjunktúra állapotában” – olvasható a Portfolión.

Bod szerint félő, hogy a választási megfontolásokból túlpörgetett magyar gazdaságban sokkal jobban elnyúlik a kétszámjegyű infláció időszaka, mint Európa többi országaiban, és ha a beálló inflációtól meg akar szabadulni a gazdaságpolitika, akkor ahhoz további növekedési áldozatot kell hoznia. A külső egyensúly megbomlása is kikényszeríthet hamarosan befékezést – amikor máshol a környezetünkben már jórészt kijutottak a nehéz korrekciós szakaszból – írta az mfor.hu oldalon.

A volt MNB-alelnök szintén a gazdaság túlpörgetését és az elvétett intézkedéseket emlegette, aminek következtében egyszerűen nem képes helyreállni a magyar piac.

Király Júlia: „A jelenlegi helyzet a természetes következménye annak a túlhúzott növekedésnek, ami főleg a pandémiát megelőző években folyt. És mivel az infláció megállításához Magyarországon extra magas kamatokra van szükség, ez automatikusan növekedéscsökkentő. Abban a pillanatban, hogy az infláció mérséklődik, a költségvetés pedig elkötelezetten adósságcsökkentő, megfordulhat a helyzet. Csak nincs szükség arra az ultragyors növekedésre, nem kellene megint megpróbálni a kanyarban előzni”.

Matolcsy: Magyarország válságközeli helyzetben van

December 5-én még Matolcsy György jegybankelnök is a kormány elvétett gazdaságpolitikájáról beszélt a parlament gazdasági bizottságának ülésén. Többek között azt mondta, hogy „Magyarország válságközeli helyzetben van”, „a világ negyedik-ötödik legsérülékenyebb országa”, az EU-ban „hátulról a 4. termelékenységi szint” – számolt be róla a Telex.

Matolcsy az ülésen kritizálta a kormány válságkezelési stratégiáját, azt mondta, hogy „az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”, illetve hogy „Magyarország az egyetlen ország, amely több benzint és gázolajat fogyaszt, mint az energiaválság előtt”.

Kitért arra is, hogy Magyarországon a második legmagasabb az ikerdeficit Románia után; jövőre pedig nálunk lesz a legmagasabb az infláció, 15-18 százalék. Matolcsy azt is mondta, hogy az infláció nem „szankciós” vagy „háborús”, mert 2021 nyarától szökött fel az energiaárak emelkedése miatt.

A kihagyott intézkedések között említette az energiahatékonysági beruházások elmaradását és azt, hogy a mezőgazdaságot nem sikerült felkészíteni a klímaválságra. A jegybank szerint az energiahatékonysági fordulatra 20 ezer milliárd forintot kellene költeni, ez lenne a kiút legfontosabb eleme.

Elmondása szerint az MNB és a kormány között hónapok óta nincsen összhang, mivel amíg a jegybank komoly elemzői csapattal határozza meg a kívánatos intézkedéseket, addig a kormány ad hoc, nem megalapozott döntésekkel befolyásolja a piacot. Matolcsy utóbbiak közé sorolta a kettős kamatrendszert, a KATA megváltoztatását, vagy éppen a sokszor módosított, de komoly hiányt és fosszilis fogyasztást generáló üzemanyag-ársapkát.

Pete Luca/Átlátszó