Enyhe recesszióba került a magyar gazdaság, miután 2022 utolsó negyedében 0,4 százalékkal csökkent a GDP. Az éves növekedés 4,6 százalék lett az erőteljes első félévben köszönhetően, ez a szám azonban elfedi a mostani problémákat.
Kína újranyitása, valamint az elmúlt hét pozitív amerikai és európai fogyasztói adatai miatt egyre több elemző számol úgy, hogy enyhe visszaesés jöhet 2023-ban. Sőt, nő azoknak a száma is, akik már nem is számolnak valódi visszaeséssel.
Miközben a piacok már igyekeznek az alagút végét látni az idei év megrázkódtatásai után, egyre több figyelmeztető hang hallatszik, hogy komoly válság közelíthet. Komoly nemzetközi intézmények látják ennek kockázatát, a veszély most nem a bankok felől fenyeget, hanem egyszerre több oldalról.
Van rá esély, hogy a magyar gazdaság a következő hónapokban teljesítse a technikai recesszió feltételeit. Sőt, könnyen lehet, hogy ez a folyamat már elkezdődött, 2023-ban pedig csak az lesz a kérdés, hogy az éves GDP milyen irányban változik. - írja a Pénzcentrum
A legbefolyásosabb cégvezérek egymás után figyelmeztetnek az amerikai gazdaság állapota miatt. Az évtizedes csúcsokon lévő infláció, az orosz-ukrán háború, valamint a Fed egyre szigorúbb monetáris politikájának együttese pedig a cégvezérek szerint minden bizonnyal elhozhatja a recessziót, a kérdés már csak az, hogy mikor, és meddig tart majd.
Rövid távon van nagyobb probléma is az uniós megállapodás hiányával. Annyira nincs deviza az országban, hogy gond lehet az orosz gáz kifizetésével is, ha pedig engedményt kérünk, annak később kell megfizetni az árát pénzben vagy geopolitikai elköteleződésben. Magyarország az egyik legrosszabb helyzetben lévő ország Európában, de az OECD-országok között is.
Féléves mélypontra estek az olajárak csütörtök délután a növekvő recessziós félelmek miatt - írja az MTI a Reuters hírügynökségre hivatkozva. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek kész a kitermelés "jelentős növelésére", amennyiben a világ súlyos ellátási válsággal szembesül a télen.
A Nemzetközi Valutaalap vezetője szerint a kormányoknak a megélhetési költségek támogatását a legkiszolgáltatottabbakra kell összpontosítaniuk, azért, hogy ne tegyék tönkre a központi bankok infláció ellen végzett tevékenységét.
Hiába kelt pozitív várakozásokat a kormány, a 2022-es választásig aligha fogjuk elérni a gazdaságban a 2019-es szintet; a teljesítmény jó ideig a korábbi 85-90 százalékán állandósulhat, azaz elmarad a visszapattanás – állítja Győrffy Dóra közgazdász.