A NASA mérnökei abban reménykednek, hogy sótartalmú ásványok nyomaira bukkannak a megkövesedett mintákban, ami arra utalhat, hogy a kietlen marsi tájon egykoron mikrobáktól pezseghettek a vízzel teli óceánok és tengerek.

Az amerikai űrügynökség éppen azért választotta ki a Jezero-krátert a Perseverance mintagyűjtő helyszínéül, mert e mélyedésről korábban már korábban is azt feltételezték, hogy több millió évvel ezelőtt folyadékkal teli tó lehetett.

Szakértők szerint egyértelmű, hogy víz volt a kráter fenekén, abban azonban megoszlanak a vélemények, hogy pontosan mikor száradhatott ki, illetve mikor telhetett meg csapadékkal.

A kőzetmintákon elvégzett kísérletek ezekre a kérdésekre választ adhatnak, azonban mielőtt hazahoznák őket, még rengeteg feladat vár a Perseverance marsjáróra, így még legalább tíz évig maradnak a találgatások és a feltételezések.

A tudósok úgy gondolják, valóságos kincsekre leltek, amelyeket a Földre visszahozva és laboratóriumokban kielemezve kiderülhet az igazság arról, létezhettek-e mikroorganizmusok a vörös bolygó felszínén.

Azt sem tartják kizártnak, hogy mind a mai napig élnek parányi baktériumszerű létformák a Marson, bár az kétséges, túlélnék-e a több évig tartó gyűjtési folyamatokat, illetve képesek-e a Földre visszatérő űrszondán átvészelni a viszontagságos körülményeket. (liner.hu)