Időről időre felkapják a fejüket Recsken és a környékén élők, amikor fölröppen egy-egy hír az ércbánya újranyitásáról. Nem véletlen a várakozás, hiszen amíg a bánya működött, Recsk a legfényesebb korszakát élte. Az 1970-80-as években 1300 embernek adott munkát és megélhetést. Az erős nosztalgiát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 30 év után idén szeptemberben újra megrendezték a bányásznapot, amelyen rengetegen részt vettek. Felidézték a dicső múltat - írja a heol.hu.

Recsk igazi körzetközpontnak számított az észak-hevesi térségben, hiszen jól felszerelt kereskedelmi egységek, színvonalas létesítmények és közintézmények szolgálták az ipari munkásságot. Nem véletlen, hogy a bánya ezredfordulón történt bezárása sokkolta az itt élőket. Ám a mai napig sokan bizakodnak: egyszer újra megnyílhat, mivel a föld mélyén tetemes mennyiségű rézkincs található. A kérdés az, hogy akad-e befektető, aki az újranyitásban fantáziát látna, s ehhez tőkével is rendelkezne.

A napokban a hvg.hu-n jelent meg, hogy villámtenderrel keres tanácsadót a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a recski réz- és aranybányák újrahasznosításához. A világ tizedik legnagyobb rézérckészletéről kellene eldönteni, hogy milyen feltételekkel, mennyiért adja koncesszióba a magyar állam a két bányatelket. Ugyan a kormány már 2013. decemberében határozott arról, hogy készüljön új ásványivagyon-értékelés és megvalósíthatósági tanulmány, ám az még nem készült el. Erre következtethetünk abból, hogy az állami vagyonkezelő megbízásából csak november 4-én jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben az erről szóló felhívás, amelyben gyorsított meghívásos eljárással keresik a megfelelő szakértőt a feladatra. A fenti hírek fényében teszünk időutazást a mesés kincs körüli történésekről.

Recsk rezet, cinket, ólmot és nemesfémeket tartalmazó érclelőhelyeit már a XVIII. század elején ismerték. Magyarország egyetlen művelés alatt álló nemesfémbányája az 1830-as évektől 1926-ig magánkézben működött. Károlyi György alapította meg 1850-ben az első bányatársulatot a rézérc feltárására. Az 1930-as években Magyar Királyi Állami Mátrabánya néven réz-, arany- és ezüstbányászatot folytató telep működött. A háború után, 1945. februárjában a bányaüzem 70 dolgozóval kezdte el a működését, majd 1950 őszén önálló üzemmé szervezték át a Recski Ércbánya Vállalatot, ahol napi 200 tonnával újraindult a termelés. Nagy hangsúlyt fektettek a bányászok életkörülményeinek javítására: lakásokat építettek, szociális létesítményeket alakítottak ki. Amikor a Lahóca-hegyi ércbánya kimerült, 1979-ben bezárták, működését szüneteltetik. Az 1970-es években 1300 ember kapott itt munkát, ma a bezárt ingatlan őrzése is több tízmillió forintjába kerül az államnak.

Az egyes szakértők által a világ tíz legjelentősebb színesérc-lelőhelye közé sorolt recski bányában a nagyipari kitermelés sohasem indult el. Mivel az alacsony világpiaci rézár gazdaságtalanná tette az érc felszínre hozatalát, a '80-as években a bányát visszafejlesztették, majd hétéves sikertelen értékesítési kísérletek után lezárta az üzemet az állami vagyonkezelő. Elárasztották az 1200 méter mély aknákat és vágatokat.

Azóta komoly fordulat állt be: a fokozódó nyersanyag-igény csillagászati magasságokba, a korábbi 2000 dollár sokszorosára, 8000 dolláros tonnánkénti szintre tornázta fel a réz világpiaci árát. A gazdaságosan kitermelhető ércvagyon 36 millió tonnára becsülhető. Legutóbb 2008-ban írt ki az akkori kormány hasznosítási tendert, s helyszíni bejárásra hívták a potenciális befektetőket, akik az ércvagyonról, illetve a kitermelés költségéről tájékozódtak. Akkor a pályázati dokumentumot megvásárló 11 cég többsége képviseltette is magát. A győztesnek hét éve e bérleti díjon túl a kikötésben szereplő 4,6 milliárd forintot kellett volna letennie a bányáért és a bányászati jogért, s többéves kutatásra, több tízmilliárdos beruházásra is készen kellett volna állnia. Végül kínai befektető tűnt a legesélyesebbnek, ám az üzlet nem jött létre.

A két bánya 2016-ra előirányzott hasznosításának vagyonpolitikai előfeltétele a koncessziós jog értékesítése, ám ehhez vagyonértékelésre van szükség. A nyertesnek el kell készítenie a két bánya ásványvagyon-értékelését, javaslatot várnak tőle a koncessziós díjra is. Meg kell vizsgálnia a vízzel elárasztott bányák újranyitásának lehetőségét jogi, gazdasági, műszaki, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve. Ha ez megtörténik, akkor is éveket kell várni az újranyitásra.

Tart a terület rekultivációja

A recski ércbánya környékének rekultivációja 2009 óta tart. Az előkészítés után 2012-ben kezdődtek a munkálatok. Ennek során a felszín alatti vizek védelmére végeztek kármentesítést. Az állami tulajdonban lévő Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. írt ki hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzést, amelynek eredményeként a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. nyerte el a munkálatok folytatását. A 10 milliárd forintos projekt keretében a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében szükséges tájrendezési munkákat végezték el, „egy későbbi újrahasznosíthatóság lehetőségének figyelembe vételével”.

Legalább 2000 milliárd forint a tét

Az utolsó, 2008-as bányaprivatizációs próbálkozás idején a kinyerhető rezet – az akkori, 8300 dollár tonnánkénti világpiaci rézár mellett – 7 milliárd dollárra becsülték. Ez mai árfolyamon úgy 2000 milliárd forintot takar. A Recsk melletti Lahóca-hegyi bánya aranyat is rejt, az ausztrál Rhodes Mining cég becslése 34,6 millió tonna, tonnánként 1,47 gramm aranyat tartalmazó ércvagyonról szólt. Ez közel 51 tonna arany. Értéke – 14 karátos aranyárral számolva – 305 milliárd forint, de 18 karátos aranynál már közel 400 milliárd forinttal lehet kalkulálni.

heol.hu