Az orvosok esetében már így is száz százalékos a nyugdíj utáni továbbfoglalkoztatás, de szeretnék elérni, hogy az egyre nehezebben pótolható gazdasági-műszaki személyzetre is vonatkozzon a nyugdíjazás alóli mentesség.

Az elmúlt négy évben közel 5400 kérelmet nyújtottak be az egészségügyi intézmények nyugdíjas korú dolgozó továbbfoglalkoztatására - tudta meg a kormánypárti Magyar Idők a Miniszterelnökségtől.

A hétfői lapszámból kiderül: a szakemberhiánnyal küzdő és sok idős dolgozót foglalkoztató egészségügyet különösen érzékenyen érintette az a 2013-as kormányrendelet, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elérő közalkalmazottaknak választaniuk kell a nyugdíj és a munka között. Ezért a kórházak, szakrendelők lehetőséget kaptak, hogy egyéni mentességet kérjenek az orvosoknak és a nővéreknek. A lap információi szerint

az orvosok esetében 100 százalékos a továbbfoglalkoztatás. 

Babonits Tamásné, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara alelnöke óriási problémának tartja, hogy nem vették ki az ágazat egészét a kényszernyugdíjazási szabály alól. A szakdolgozóknál okafogyottá vált szerinte az intézkedés, mert egyre nagyobb a munkaerőhiány, és a fiatalok sem választják tömegével az egészségügyet, miközben még munkaképes és dolgozni akaró ápolók, műtősnők, asszisztensek hagyják el kizárólag a jogszabály miatt az állami egészségügyet. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező nyugdíjazás alóli mentesség egyáltalán nem vonatkozik a szintén egyre nehezebben pótolható gazdasági-műszaki személyzetre, így a lakatosra, festőre, asztalosra. Miközben szakmunkásból legalább akkora a hiány az országban, mint orvosból és ápolóból.

A kormánylap úgy tudja, a szaktárcánál is azt szeretnék elérni, hogy a szakrendelői asszisztenseket, illetve a nem egészségügyi végzettségű kórházi, rendelői dolgozókat is visszafoglalkoztathassák az intézmények.