Kovács Zoltán belenézett a Washington Post maflásába
Vannak olyan helyzetek, amikor nem bölcs dolog lekommunistázni egy nívós lapot. Különösen, ha az amerikai.
Távol álljon tőlünk, hogy a tengerentúli életet idealizáljuk, de egy dolog tagadhatatlan. Mi akik nem is olyan rég még a szocializmusnak nevezett csodában tobzódhattunk elszigetelve a világtól.
A probléma nem is ez, hanem az, hogy a várva várt demokráciába olyan politikusgárdával érkeztünk meg, akik a legnagyobb lókötői voltak az előző rendszernek. A jó hír az, hogy őket egytől egyig a Fidesz soraiban lehet megtalálni, a rossz hír az,hogy még mindig megtűrjük őket a nyakunkon.
Ahogy arról korábban több alkalommal is beszámoltunk, Kovács Zoltánnak van egy olyan rossz szokása, hogy szereti ócsárolni a külföldi, kormányát kritizálni merészelő sajtót.
Pár napja pedig a Washington Post munkatársa, Anne Applebaum Magyarországot szélsőjobboldaliak gyűjtőhelyeként jellemző írásába sikerült belekötnie.
Válaszcikket írt ugyanezen orgánum hasábjaira, amit azonban a Post nem hozott le. Ehelyett azt ajánlották, hogy a cikkhez fűzött kommentben tegye közzé gondolatait, aggályait. Így kénytelen volt személyes blogján elsírni bánatát.
„A kormányszóvivő szerint jelenleg lehetetlen kiegyensúlyozott véleményt olvasni Magyarországról a lapban, a múlt héten például a WaPo két Magyarországot gyalázó írást is közölt. Az egyik cikkben a szerkesztőségi bizottságban is helyet foglaló Anne Applebaum gyakorlatilag mint újbolsevizmusról beszélt az Orbán-kormányról, majd pár nappal később egy másik cikk gyűlöletkeltéssel vádolta meg a magyar kormányt.” írja a 444.
A kormányszóvivő afféle hajával együtt tehetségétől is megfosztott Grucho Marx módjára próbálja kioktatni a világot arról, hogyan is kellene annak működnie. Teszi mindezt úgy hogy pártja kormányzása alatt minden elképzelhető eszközt felhasznált, amit csak a korábbi rendszerekből tanulhatott.
Elsöprő többségben kormányközeli tulajdonban lévő és szigorúan kormánypropagandát ontó média. Párthűséget fogadott legfőbb ügyész. Irreverzibilis károkat okozó oktatási rendszer.
„Kovács szerint a 30 évesnél idősebb magyarok számára ez ismerős: hasonló cenzúra működött a kommunista Magyarországon is, ahol a sajtó csak a pártelőírásoknak megfelelő véleményeket hozta, és akik kíváncsiak voltak az igazságra, a sorok között voltak kénytelenek olvasni.”
