"Több mint 50 ezer pollen- és több mint hatezer levélkövületet vizsgált meg kutatócsoportunk, egy részük a becsapódás előtt, a másik utána keletkezett" - magyarázta a BBC-nek Mónica Carvalho, a panamai Smithsonian Trópuskutató Intézet (Smithsonian Tropical Research Institution) munkatársa, a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány társszerzője.

A kutatók azt találták, hogy a toboztermők és a harasztok uralták a növényvilágot, mielőtt a 12 kilométer széles aszteroida becsapódott volna a mexikói Yucatán-félszigeten.

Forrás: Science

A pusztító ütközés után azonban a növényfajok száma mintegy 45 százalékkal zuhant vissza. Az erdők a következő hatmillió évben újraéledtek, az uralkodó fajok a virágos növények közül kerültek ki.

Az átalakulással a trópusi erdők szerkezete is megváltozott. A késői kréta korban, még a dinoszauruszok idején az erdőket alkotó fák egymástól távolabb álltak, a lombozatuk nem ért össze, így a talajon napsütötte foltok maradhattak.

A becsapódás után azonban sűrű, összefüggő lombmennyezet alakult ki, ami sokkal kevesebb fényt engedett a talajra.

A pollenek és levelek elemzése nyomán az átalakulásra a tudósok három magyarázatot találtak. Az első szerint a dinoszauruszok akadályozták meg, hogy az erdőkben túl sűrűn nőjenek a fák, mert a növények egy részét vagy felfalták, vagy összetaposták.

A másik magyarázat szerint a becsapódás következtében a földre hulló hamu a trópusokon jelentősen javított a talajminőségen, ezzel előnyhöz jutottak a virágzó növények.

A harmadik magyarázat úgy szól, hogy a toboztermők visszaszorulása lehetőséget teremtett a virágosok dominanciájának. A tudósok szerint ezek a feltevések nem zárják ki egymást, mindegyik hozzájárulhatott ahhoz, hogy az esőerdők mai képe kialakuljon.

"A tanulság az, hogy a hirtelen katasztrófa hatására a trópusi ökoszisztémák nem eredeti formájukban élednek újra, hanem növényzetük kicserélődik, és a folyamat nagyon hosszan eltart" - mondta Carvalho.