A nagy csokoládégyártó cégeket azzal vádolják, hogy gyerekrabszolgaságot fenntartó módon működnek, de jogi helyzet miatt most is elkerülhetik az amerikai igazságszolgáltatást, mivel semmilyen bizonyítékot nem találtak, hogy az üzleti döntéseik közvetlenül a rabszolgaság intézményének a fenntartásához járulnának hozzá – írja az Adevarul.

Magyarán: az amerikai legfelsőbb bírósága úgy határozott, hogy az érintett nagy csokoládétermelő cégeket nem lehet az Amerikai Egyesült Államokban felelősségre vonni rabszolgaság és kiskorúakkal való emberkereskedelem miatt, amelyet az afrikai kontinensen követtek el, írja a BBC.

Bár a téma korábban is felmerült a médiában, a jelenlegi helyzetet az idézte elő, hogy hat gyerek, akiket rabszolgaként, gyerekmunkásként kihasználtak az Elefántcsontpart államban található ültetvényeken, beperelték a világ legnagyobb csokoládétermelő cégeit. A vád szerint a cégek hozzájárultak ahhoz, hogy illegálisan több ezer gyereket dolgoztassanak az afrikai ültetvényeken.

Az egyik ügyvéd beszámolt arról, hogy például az egyik gyermek csak 11 éves volt, amikor egy szülővárosából származó helyi megígérte neki, hogy havonta 25 000 CFA frankot (£34) kap, ha az Elefántcsontparton dolgozik. A papírok szerint viszont a fiú két évig dolgozott anélkül, hogy valaha is fizettek volna neki.

2021 februárjában a Washington DC-ben indított eljáráson – amelyet az International Rights Advocates (IRA) emberjogi szervezet kezdeményezett a hat gyerek képviseletében – olyan jelentős vállalkozásokat nevesítettek vádlottként, mint a Nestlé, Mars, Hershey, Cargill, Olam, Barry Callebaut és Mondelēz.

"Döntöttek a költségvetésről, döntöttek a tervezésről, az üzleti szempontokról – mindezeket az Egyesült Államokból tették" – mondta Terry Collingsworth, a nemzetközi jogvédő szervezetek ügyvezető igazgatója a Fortune magazinnak. Collingsworth azt nyilatkozta, hogy a döntés után a jogi csapata új pert indít, azt állítva, hogy a Nestlé és a Cargill által az Egyesült Államokban hozott számos döntés segített előkészíteni az utat a gyermek rabszolgák Elefántcsontparton történő használatához.

A Maliból származó sértett gyerekek kártérítést követelnek munkára való kényszerítés, érzelmi sérelmek elszenvedése, gondatlan bánásmód és a hét cég szabálytalan meggazdagodása miatt.

Az amerikai legfelsőbb bírósága szerint, bár a Nestlé és a Cargill cégcsoportok biztosítottak „technikai és anyagi erőforrásokat” az érintett ültetvények számára, nincs arra bizonyíték, hogy az Amerikai Egyesült Államokban meghozott „üzleti döntések” közvetlenül hozzájárulnának a rabszolgaság vagy a kiskorúak munkára való kényszerítéshez.

Az Elefántcsontpartban található ültetvények termelik ki a globálisan felhasznált kakaó 45 százalékát, amely közismerten a csokoládé alapanyaga. A Nyugat-Afrikai térség kakaótermelése körül régóta felmerültek visszaélési problémák, amelyek érintik az emberi jogokat, a strukturális szegénységet, a munkabér alacsonyan tartását, és kiskorúak dolgoztatását is. A kakaótermeléshez kapcsolódó emberjogi kérdésben becslések szerint több mint 1,5 millió gyerek lehet érintett.

Ennek értelmében az egyik vád úgy fogalmazható meg, hogy mivel az érintett cégek tisztában voltak mindezzel, tudatosan éltek az illegális gyerekmunka nyújtotta profittal.

A hat panaszost Maliban csaláson keresztül szervezték be, majd átcsempészték a határon. Ott valamelyik elefántcsontparti ültetvényen dolgoztatták őket: évekig fizetés nélkül, érvényes papírok nélkül. Sőt anélkül, hogy a gyerekeknek egyáltalán tudomására hozták volna, hogy hol is vannak, és hogyan juthatnak vissza valaha a maliban maradt szüleikhez.

A hat gyerek egyik ügyvédje arról is beszámolt, hogy a kiskorúak gyakran védőfelszerelés nélkül kell dolgozzanak a mezőgazdaságban használt vegyszerekkel (gyomirtók, stb.), amelyek veszélyeztetik az egészségüket/életüket. Ugyanakkor a sértettek szerint megfelelő élelmezést sem kaptak, a legális időkereteken túlmenően is dolgozniuk kellett, olyan körülmények között, amikor a védőfelszerelések teljes hiánya miatt gyakran megcsípték őket különböző rovarok, illetve számos sebesülést és sérülést kellett elszenvedjenek.

A perben megszólalt férfiak azt állították, napi 12-14 órán keresztül kénytelenek voltak dolgozni a kakaóültetvényeken. Azt is elmondták, hogy alvás közben fegyveres őrizet alatt tartották őket, hogy megakadályozzák őket a szökésben, és az alapvető élelmiszereken túl nagyon keveset fizettek.

A vállalatok azzal érveltek, hogy az ügyet inkább az emberkereskedők és az ilyen körülmények között tartó munkáltatók ellen kellene elindítani. A megvádolt cégek közül egyik sem vállalt felelősséget az ügyben, mi több elmondták, cégpolitikájuk teljesen tiltja a rabszolgaság használatát, különösen a gyerekrabszolgaságét.

„Nem toleráljuk a gyerekmunkát a kakaótermelésben, a gyerekeknek az iskolában a helyük. Ők biztonságos életkörülményeket és kielégítő táplálkozást érdemelnek” – nyilatkozta a Cargill.

A gyártók reakciói

A Nestlé álláspontja szerint közös cél a gyermekmunka használatának teljes felszámolása a kakaóiparban, mivel a „gyerekmunka teljesen elfogadhatatlan és mindazzal szembemegy, amit képviselünk”.

A Barry Callebaut és az Olam szerint is a vádak alaptalanok, ők sem tolerálják a gyerekmunkát a termelési láncban. „Ha beazonosítottunk volna eseteket, akkor azonnal lépéseket tettünk volna a megfelelő hatóságok irányába” – jelentették ki.

A Mars és a Mondelēz nem kívánta kommentálni az esetet.

(Adevarul,BBC, Fortune) / Transindex