h i r d e t é s

Szánalmas nyugdíjjal alázzák Bergendyt

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Szánalmas nyugdíjjal alázzák Bergendyt

2016. január 23. - 15:55
2 komment

 

Az idős zenész évi három-négy fellépéssel egészíti ki csekélyke öregségi ellátását. 

Fotó: Czerki Gábor - borsonline.hu

A Borsnak adott nagyinterjúból az is kiderül, miért csukták le az édesapját, s ő miért nem koncertezhetett a Szovjetunióban.

Rég láthattuk mostanában...

Hetvenhat éves vénember vagyok, nem kell már nekem mindenhol ott lennem – mondja Bergendy István. – Egy évben három-négy fellépésem van, és ennyi elég is.

Kézenfekvő a kérdés, akkor miből él nyugdíjasként?

Hát nem a nyugdíjamból, hiszen az csupán 65 ezer forint. Mondanám, hogy megalázó, de mondani sem kell...

Sokszor beszéltünk már, de valahogy sosem került szóba a neve. Pontosabban annak eredete.

Pedig érdekes. A családom alapvetően Franciaországból származik. A napóleoni háborúk előtt egy része észak felé, a másik része Lengyelország felé vándorolt. Az előbbiek utódja között volt Jean Bergendius pap, aki Jean Sibelius mellett közreműködött a Finn Zeneakadémia létrehozásában. Apai ágon még kutyabőrös kisnemes is akadt. A mamám pedig egy igazi jászsági pa­rasztlány volt. Az ő családját később ku­láknak nyilvánították. De apám sem járt sokkal jobban, őt kétszer is letartóztatták a második világháború után.

Politikai döntés volt?

Naná. Először 1947-ben csukták le azért, mert repülősként Horthy Istvánnal volt egy században. Szabadulása után aztán rizstermesztésbe kezdett. Ő volt az egyedüli, aki tudta, hogy az elárasztás után valamikor le kell engedni a vizet. A vízleengedés miatt megint lecsukták. 1953-ban akkor engedték ki, amikor kiderült, hogy egyedül az ő földjén termett rizs.

Nemesi múlt, rizstermesztő hagyományok. Hogy jött ebből zene az ön életében?

Hetedikes koromban. Tudni kell, zongorára nem tellett a családnak, de egy felvidéki rokonunk hozott egy harmonikát. Aztán nyolcadikos koromban egy szőke lány miatt a szolnoki MÁV népi együttesben táncoltam. Késôbb rájöttem, hogyha beállok száz táncos közé, akkor kevés az esélyem. Inkább a harmonikát vettem komolyan, majd beiratkoztam a szolnoki zeneiskolába. 1956-ban már a szolnoki szimfonikus zenekar zenészeivel fúvós ötösöket játszottam. Valahol így kezdődött.    

Csak legenda, hogy Bergendy István volt az első ember, aki fenn­akadt a berlini falon?

Pontosítok, az elsők egyike. 1961-ben Kelet-Berlinben turnéztam a Holéczy Big Banddel. Szombaton léptünk fel, és vasárnap át akartunk menni Nyugat-Berlinbe körülnézni. Erre mi történt? Éjszaka felhúzták a falat.

Mikor alakult meg a Bergendy együttes? 

1962-ben. Az érettségi után felvettek a közgázra. Akkor már volt Illés és Benkó, és lett a Bergendy is. 

Péter, az öccse is a zenekarban játszott.

Igen. Egyébként ő közgazdász-matematikus. 1965 őszén az első munkahelyén rögtön azt a feladatot kapta, hogy egy számítógépes programmal mérje fel Magyarország építőiparának helyzetét. Egy évig dolgozott rajta. A vállalat kapott százmillió forintot, a vezérigazgató tízet, a helyettese egyet,  a főosztályvezető félmilliót, az osztályvezető százezret, az öcsém fizetését pedig 1230 forintról felemelték 1280-ra. Azóta csak zenész... 

;

Ki volt a legzseniálisabb zenész, akivel játszott?

Nem kérdés, Latzin Norbert. 1958-ban ismertem meg. Tizenhárom éves volt, a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályába járt. Néha beszállt mellénk zenélni. Egyszer késett. Azt mondta, moziban volt, megnézte a Cherbourgi esernyőket. Ez egy zenés francia film, amelyben az első kockától az utolsóig énekelnek. Leült a zongorához, és első hallás után lejátszotta az egészet. 1969-ben tudtam csak rábeszélni, hogy lépjen be hozzánk, addig külföldön zenélt. Az ő ötlete volt, hogy legyen a zenekarban egy igazi szóló énekhang. Egy Demjén Ferenc nevû srácot javasolt. Elmentünk, meghallgattuk és elhívtuk. Aztán amikor az első lemezünk első dalát, a Jöjj vissza vándort énekelte fel a stúdióban, Norbi félrehívott, és azt mondta: tévedtem, hamis, rúgd ki! Akkor is tudtam, jó döntést hoztam...

Koncerteztek Keleten, Nyugaton, felléptek dzsessz- és dalfesztiválokon, de a Szovjetunióban soha. Miért?

Ennek is története van. Egyszer az Interkoncertből – ők közvetítették ki a zenekarokat külföldre – behívattak, hogy szombaton jön néhány szovjet elvtárs, meg akarnak minket nézni, mielőtt kimennénk. Mi bolondosra vettük a figurát, bohócruhát húztunk. Másnap reggel hétkor magából kikelve hívott az interkoncertes ember. Ordibált, hogy a szovjet elvtársak teljesen fel voltak háborodva, és ezek után szó sem lehet róla, hogy a Szovjetunióban lépjünk fel. Nagyon nem bántuk... 

Életút:

1930-as évek

1939. október 8-án született Szolnokon.

1950–1960-as évek

Az első színpadi fellépés néptáncosként. Megkapja az első hangszerét, egy harmonikát, majd a szolnoki szimfonikus zenekar tagja lesz. 1961-ben megalakul a Bergendy együttes. 1966-ban megnősül, két gyermeke születik.

1970–1980-as évek

A Bergendy végképp befut, számtalan lemezt adnak el, és az NDK-ban német nyelvű lemezük jelenik meg.

1980–1990-es évek

Az együttes szállítja a zenét a Süsü, a sárkány című kultikus bábfilmhez, és nagy népszerűséget hoz nekik az Én táncolnék veled című tévéműsor.

2000-es évek

Bergendy István megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét

Napjainkban

Évente három-négy koncerten kap szerepet, családja körében tölti mindennapjait. 

 

borsonline.hu


 
h i r d e t é s
h i r d e t é s
;