h i r d e t é s

SZAVAZZON! Ön támogatná Paks 2-t?

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam
2017. március 04. - 09:17

 

Veszélyes, drága, és nem jelent megoldást a klímaválságra; Biztonságos, klímabarát és olcsó - állítják a nukleáris energiáról ellenzői és támogatói egyszerre - írja a Portolió.

A Paksi Atomerőmű tervezett bővítése, illetve a jelenlegi kapacitások helyettesítése különös aktualitást ad a kérdésnek, amely az utóbbi időben a közvélemény egyik központi, megosztó, és erősen átpolitizált témájává vált. A kérdésről szinte mindenkinek van (általában sarkított) véleménye, sokan azonban inkább érzelmi alapon foglalnak állást a vitában. Mivel a témában elvileg akár népszavazást is tarthatnak, érdemes számbavennünk, milyen racionális érvek szólnak az atomenergia mellett és melyek ellene. 

Bár egyelőre korántsem biztos, hogy lesz népszavazás Paks 2-ről, és ha lesz, milyen kérdésekre lehet válaszolni, célszerű megvizsgálni, milyen szempontok alapján érdemes meghozni döntésünket. Az LMP elkötelezettnek tűnik a népszavazás kiharcolását illetően, hiszen jelezték, ha a kérdéseiket elutasítják, akkor addig folytatják a munkájukat, amíg olyan kérdést nem találnak, amit átengednek a döntéshozók.

Nézzük tehát, mely szempontokat érdemes mindenképpen mérlegelnünk, mielőtt kialakítjuk álláspontunkat az atomerőmű bővítésével kapcsolatban:

Ellátásbiztonság, kiszámíthatóság

+ A bővítés mellett

Az egyes országok energiaportfoliójában az atomerőművek, így Magyarországon a Paksi Atomerőmű is az egyik legstabilabban, legkiszámíthatóbban működő kapacitás. A Paksi Atomerőmű 2015-ben és 2016-ban is termelési rekordot ért el, az itthon előállított villamos energia több mint 50 százaléka innen származott, ami a hazai fogyasztás 36,5 százalékát tette ki. A legtöbb szakmai prognózis, például az OECD is egyetért abban, hogy a nukleáris energia továbbra is fontos globális szerepet fog játszani a villamosenergia-termelésben.

A hazai kapacitásigények és az erőműpark várható alakulása alapján közép távon az atomenergia nem váltható ki a termelésből. A Paks 2 beuházást határozottan ellenző Energiaklub 2030-ig kitekintő alternatív jövőképe szerint magyarország áramellátása ugyan a következő évtized végéig a paksi bővítés nélkül is megvalósítható (elsősorban a megújulók fokozott felhasználásával), ugyanakkor ez a szcenárió is figyelembe veszi a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitásainak időszak végéig való rendelkezésre állását. A jelenlegi, meghosszabbított üzemidejű blokkok 2036-ban futhatnak ki a rendszerből.

Továbbá, jelenleg a magyar áramfogyasztás mintegy harmadát importból kell kielégíteni, ezt a függést pedig az atomerőmű bővítése érdemben mérsékelheti. Az üzemanyagul szolgáló urán ugyan importforrásból származik, ez azonban nem jelentős kockázat. A bizonyított és valószínű készletek 4,74 millió tonnát tettek ki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) 2005-ös felmérése szerint, ez 65 évi világfogyasztásnak felel meg, azonban a nem bizonyított készleteket, illetve az alternatív forrásokat (foszfát- és palarétegekből) is figyelembe véve a fogyasztás akár több mint 300 évig fedezhetó lenne. A készletek pedig geopolitikailag többnyire csekély kockázatú országokban találhatók, például Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Államokban vagy Kanadában.

- A bővítés ellen

Bár az atomerőművek nem függenek az időjárás változásaitól, így a jelenlegi villamos energia rendszerbe sokkal jobban integrálhatóak a megújuló energiaforrásoknál, szabályozhatóság tekintetében elmaradnak például a gázerőművek mögött, miután folyamatos, nagy mennyiségű villamos energia termelésére vannak tervezve. Ez a rugalmatlanság okozza, hogy az energiatermelésben egyre nagyobb arányt képviselő megújuló energiaforrásokkal kevésbbé lehet összehangolni, mint a gázerőműveket. Az Észak-Nyugat-Európa irányából a nemzetközileg összekötött villamos energia hálózatra zúduló, nap- és szélalapon termelt "áram-hullámok" már évek óta gondokat okoznak az érintett kelet-európai államoknak. Az okos hálózatok kialakításával, a villamos energia tárolási technnológiák fejlődésével azonban mérséklődhet ez, a megújuló energiaforrások növekvő arányú felhasználásából eredő kockázat.

Környezeti, egészségi hatások

+ A bővítés mellett

Az atomerőművek hozzájárulása a globális klímaváltozáshoz minimális. Az IAEA adatai szerint a teljes termelési láncot tekintve az atomenergia felhasználása kilowattóránként 2-6 gramm szén-dioxid légkörbe juttásával jár. Ez megegyezik a szél- vagy a napenergia hasonló adataival, jelentősen elmarad az egyébként támogatott biomasszától, és kevesebb mint 1 százaléka a fosszilis alapú termelés üvegházgáz-kibocsátásának. Például a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2040-ig terjedő kilátásában minden lehetséges forgatókönyv számol az atomenergiával, mint a klímavédelmi célok megvalósításának megújuló energiaforrások melletti egyik eszköze.

- A bővítés ellen

Az erősen radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, ártalmatlanításának kérdése nem tekinthető minden szempontból megnyugtatóan megválaszoltnak. Az atomenergia termelésének minden szakaszában keletkezik sugárzó hulladék, az urán bányászatától kezdve a kiégett fűtőelemekig. A nemzetközi szakmai gyakorlat szerint az atomerőművek radioaktív hulladéka mélységi geológiai hulladéktárolókban biztonságosan megoldható, és a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő blokkjainak kiégett nukleáris üzemanyagát is ezen a módon, a bátaapáti tárolóban helyezik el. Az ellenzők szerint azonban ez nem jelent megfelelő megoldást az atomhulladék ártalmatlanítására és végleges, biztonságos tárolására, mivel a hulladékok még évezredekig sugárzó anyagok maradnak, továbbra is nagy kockázatot hordozva (pl. esetleges földrengések).

Technológia megbízhatósága, biztonság

+ A bővítés mellett

A statisztikák szerint az atomerőművek jelenleg az egyik legbiztonságosabb energiatermelési módot képviselik. Különösen a fukusimai 2011-es baleset óta a biztonsági követelmények jelentősen szigorodtak, amelyek előírják, hogy az atomerőműveknek extrém természeti jelenségek vagy terrortámadás esetén is zártnak, sugárzásmentesnek kell maradnia. Az iparágban elvégzett úgynevezett stressztesztek ezt az ellenállóképességet vizsgálták, és ezek alapján számos erőművön hajtottak végre biztonsági fejlesztéseket. A teszteken a Paksi Atomerőmű működő egysége jól szerepelt, a biztonságos üzemelést a 2016-ban lefolytatott két nemzetközi vizsgálat eredményei is visszaigazolták. A korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban sem történt a nemzetközi INES-skála (International Nuclear Event Scale) besorolása szerinti 1-es vagy annál magasabb biztonsági kategóriájú esemény. A legalacsonyabb szintű, 0-s jelentésköteles eseményből pedig 17 darab fordult elő, ami nagyjából fele a tíz évvel korábbi számnak.

- A bővítés ellen

A statisztikák azonban nem feltétlenül tükrözik a valóságot teljes mértékben, előfordul, hogy a kisebb-nagyobb üzemzavarokról csak késve vagy egyáltalán nem értesül a közvélemény. A nukleáris energia ellenzői szerint, bár az atomerőművek többszintű biztonsági rendszerrel rendelkeznek, biztonságos atomenergia-termelés nem létezik, hiszen emberi hibák bármikor, bárhol bekövetkezhetnek. Ráadásul minél bonyolultabb egy technológia, annál több esély van a hibázásra. Tény, hogy a biztonság szempontjából nem könnyű összehasonlítani az atomerőműveket más technológiákkal. Noha a nagy balesetek rendkívül ritkák az iparágban, a legsúlyosabb esetben a hibák katasztrofális következménnyel járhatnak - ahogyan ez Csernobil vagy Fukusima esetében történt. Az atomerőmű többnyire nagyon biztonságos, de ha nagy ritkán hiba lép fel, akkor nagyon nem. Minél több nukleáris létesítmény van a világon, annál nagyobb a nukleáris fegyverek terjedésének kockázata, és a terrorcselekményeknek való kitettség is nagyobb - mutatott rá más civil szervezetek mellett a Greenpeace.

A világban a megemelt biztonsági limitek mellett épülő reaktorok, illetve a konkrét, Magyarországra tervezett típus kapcsán az utóbbi időben több kevésbé pozitív hír is napvilágot látott. Így például a novovoronyezsi Roszatom-atomerőmű 6-os számú reaktorblokkjával is, amelyet pedig a paksi bővítés referenciaerőművének szántak. Nem segíti a közvélemény aggályainak eloszlatását a magyar atomtörvény 2016 decemberében megszavazott módosítása sem, amely beleszólást enged a kormánynak a nukleáris energiával összefüggő engedélyezési eljárásokba. Az Európai Bizottság szerint ez aláássa a magyar nemzeti szabályozó hatóság függetlenségét, ezért Brüsszel február elején levélben figyelmeztette Budapestet.

Finanszírozás, költségek

+ A bővítés mellett

A biztonság mellett talán ebben a témában zajlik a leghevesebb a vita a nukleáris energiáról. Az eltérő állaspontok mögött az állhat, hogy míg a kezdeti beruházási költségei rendkívül magasak, addig az atomerőművek üzemelési költségei a legalacsonyabbak. Összességében, a teljes élettartamra vonatkozó fajlagos energiaköltségek tekintetében az atomenergia még mindig az egyik legkedvezőbb mutatókkal rendelkezik. Más hagyományos energiahordozóktól eltérően az urán ára ugyanis rendkívül csekély az előállított villamos energia árában, mivel egy kilogram felhasználásával annyi villamos energiát lehet termelni, mint 2 tonna szénnel (jelenleg egy font urán, 0,4536 kg ára 25 USA dollár körül alakul). Ezért a nyersanyag árának esetleges hullámzása sem gyakorol jelentős hatást a termelés költségeire.

A számítások szerint a beruházás 92 százalékos átlagos kapacitáskihasználás mellett térülhet meg. A jelenleg is működő paksi reaktorok tavaly átlagosan 91,38 százalékos teljesítmény-kihasználtság mellett üzemeltek, ami rekordnak számított. Az újabb technológiáktól pedig elvileg elvárható, hogy magasabb kapacitáskihasználtsággal üzemeljenek.

- A bővítés ellen

Az összes lehetőséget figyelembe véve jelenleg az atomerőmű építése a legdrágább opció, ezért pusztán piaci alapon nem is finanszírozható. Az államok szerepe nélkülözhetetlen a finanszírozásban, ahogyan ez Paks 2 esetében is történik, ahol a kétoldalú szerződést a magyar kormányfő és az orosz államfő írta alá. Az állam szerepvállalása növeli a beruházás megvalósulásának valószínűségét, ugyanakkor a 10 milliárd euróra tervezett orosz gigahitel az államadósságotis.

A hatalmas kezdeti költségekkel függ össze az is, hogy az atomerőmű megtérülése pénzügyi értelemben ma még bizonytalan. A számítások szerint az új paksi blokkok 55 euró/MWh nagykereskedelmi áramárak mellett térülhetnek meg. Jelenleg ez alatt alakulnak az árak, de a megtérülés szempontjából természetesen az új blokkok üzembe állásának idején, 2025-2026 körül kialakuló árak lesznek mérvadóak.

Mindemellett számos, világszerte zajló atomerőmű-fejlesztés esetében a költségek nyugtalanító megugrása tapasztalható az eredetileg tervezetthez képest. Az új, szigorú biztonsági előírásoknak megfelelni kénytelen újgenerációs atomerőművek építése ezért sok esetben jókora időbeli csúszásba is kerültek. Figyelmeztető jel, hogy a Nukleáris Világszövetség (World Nuclear Association, WNA) jelentése szerint míg 1998-ban egy új nukleáris kapacitás fejlesztési költsége kilowattonként 2065 dollár volt, addig 2015-ben már 5828 dollárra rúgott az egységnyi ár. Egyes országokban még a globális átlagot is jóval meghaladóan emelkedtek a költségek, Franciaországban például 2280 dollárról 7202 dollárra. Tökéletesen nem zárható ki, hogy Magyarországon is valami hasonló történne a nagyberuházással.

Forrásdiverzifikálás

+ A bővítés mellett

A szakértők szerint a magyar energiamixben hosszabb távon is van helye a nukleáris energiának, már csak a források diverzifikálása szempontjából is. Mindez nem jelenti azt, hogy a megújuló energiaforrásokat a háttérbe kellene szorítani, amelyek növekvő részaránnyal vehetnék ki részüket a termelésből. Az atomerőmű bizonyos fokú védettséget biztosít az egyéb hagyományos energiaforrások előre nem látható ellátási bizonytalanságai ellen is. Röviden, itt is igaz, hogy több lábon állni nagyobb biztonságot jelent.

- A bővítés ellen

Míg a legtöbb szakértői anyag olyan, egymást kiegészítő lehetőségként tekint a nukleáris és megújuló energiaforrásokra, amelyekre egyaránt szükség lesz a következő évtizedek energiaellátásának biztosítása érdekében, az ellenzők többnyire szembeállítják a nukleáris energiát a megújuló energiaforrásokkal. Az ellenzők szerint az egyetlen hatalmas, nehezen szabályozható atomerőmű tovább növeli a rendszer rugalmatlanságát, centralizáltságát. Ezáltal - ahogyan óriási kezdeti tőkeigényével is - korlátozza a megújuló energiaforrások növekvő felhasználásának lehetőségét. Tény, hogy a hálózatok számára fokozott kihívást jelent a nagyon különböző alapon termelt villamos energia kezelése, amely újabb jelentős fejlesztéseket, beruházásokat fog szükségessé tenni. Ez azonban a megújulók növekvő szerepével amúgy is elengedhetetlen lesz, például a hálózati energiatárolási lehetőségek növelése érdekében.

portfolio.hu (Címlapkép: Paks2 látványterv - Forrás: index.hu)