Szörnyállam
Szörnyeteg hatalomnak pedig a szolgái is szörnyetegek – és gyakran undorítóbbak uraiknál is - Gusztos István írása a Gépnarancs-on.
Hiszen már eddig sem ismert emberinek mondható határt a goebbelsi mintát követő fideszes/kormányzati propaganda, uszítás – de ismét sikerült valami olyasmit művelni, amit egy pillanattal korábban elképzelni sem tudtunk volna…
Kb. 39:30-tól:
Egy pillanatig sem gondolom, hogy Orbán maga adott volna utasítást a minden korábbinál ocsmányabb sorosozásra – de az meggyőződésem, hogy a TV2 anyaga az orbáni „politika” szellemében készült.
Mi lesz még? Honnan uszítanak még ránk ordas bandákat, „eszméket”?
A bűnszervezet persze, mondhatni, kezdettől uszít – és a dolog logikája szerint egyre elvetemültebben. Mégis, az ember megdöbben, megdermed: épp hogy belekezdett a társaság a maga „választási kampányába”. És már eddig jutottak…
Gyilkos indulatok készülnek – mert készítik őket! – kitörni; hatalom közeli bandák szerveződnek, hogy – követve a „polgári körök” hagyományait – megfélemlítsék az ocsmány uralom ellenfeleit.
Jelen körülmények között parlamenti ellenzéket játszani, kérdezni, interpellálni, „szakpolitikázni”: minimum a bűnszervezettel való bratyizásnak minősül…
Föl kellene éledni, emberek és demokratikus pártok, szervezetek, intézmények: tiltakozni, tiltakozni, tiltakozni! Szóval és tettel – amíg nem borítja be mindenestül az országot a hatalom a maga mocskával.
Mert ez az uralom bemocskol mindenkit, aki a maga lehetőségei szerint nem fordul szembe vele. Az ellenállás már régóta alkotmányos kötelességünk volna – ám minden nap új és új borzalommal győz meg arról, hogy elemi emberi, erkölcsi kötelességünk is.
Szerző: Gusztos Istvan / gepnarancs.hu