h i r d e t é s
A fiatalok negyede úgy érzi, hogy több mint 40 százalékkal nőttek az árak az elmúlt egy évben, 22 százalékuk szerint pedig 25-39 százalékos volt az éves infláció februárban. Az élelmiszereknél 76 százalékuk érzékelt jelentős drágulást, de a többi terméknél és szolgáltatásnál is hasonló volt a helyzet a K&H ifjúsági index felmérés szerint.
Könnyen előfordulhat, hogy drágábban vásárolhatunk meg egy-egy árstopos termékeket, mint amennyiért másfél éve megvehettük. Úgy tűnik, hiába a kormányzati szándék, nem feltétlenül teljesül a cél, hogy a nehéz helyzetben lévők olcsón jussanak hozzá az alapvető élelmiszerekhez. - írja a 24.hu
A KSH furcsán számolja a nyugdíjas inflációt az Azénpénzem.hu szerint, ugyanis az energia arányát csökkentették, az élelmiszerek súlya ugyan nőtt, de annak mértéke a nyugdíjasoknál jóval alacsonyabb, mint az összes háztartásban.
A lengyelországi Zakopanéban található Lidlben minden második vásárló magyar volt, nem véletlenül: sajtok, margarinok 400-500 forintos áron, vöröshagyma 348 forint, 1 kiló szeletelt sertéskaraj 1131 forintos áron volt kapható.
Globális szinten is a legrosszabbul teljesítő országok közé került hazánk abban az összevetésben, mely az élelmiszerárak emelkedését összegzi. A Pénzcentrum megkérdezett egy szakértőt, vajon miért épp hazánkban nőttek majdnem a legnagyobb mértékben az élelmiszerárak, és hogy egyáltalán segített-e az árstop a brutális drágulás megfékezésében?
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon az éves drágulás mértéke meghaladta a 20 százalékot. Ez azonban csak a jéghegy csúcs, rengeteg élelmiszer esetében ugyanis odáig jutottunk, hogy nem túlzás azt mondta: „duplájába kerül, mint tavaly”. És ez igaz, a Pénzcentrum legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy olyan, teljesen alapvető élelmiszerek, mint a trappista sajt, a kenyér vagy a tejföl ára gyakorlatilag kétszerese a tavalyinak.
