Munkahelyeket sodorhat veszélybe, ha az infláció letörését célzó intézkedések súlyát teljes egészében az üzletek viselik. Az árstop után a kötelező akciózás ugyanakkor a kiskeresetű társadalmi rétegekben több millió embernek jelenthet közvetlen segítséget – derül ki az Egyenlő.hu fogyasztási felméréséből.

A kiskeresetűek, azaz a minimálbéren vagy a garantált bérminimumon foglalkoztatott munkavállalók, illetve a közmunkások, továbbá az álláskeresők és a kisnyugdíjasok tömegének legalább a háromnegyede, azaz eddig több millió magyar részesült az alapélelmiszereket érintő hatósági árszabályozás, az árstop közvetlen előnyeiből – derül ki az Egyenlő.hu keresztényszociális érdekképviselet Napi.hu-hoz eljuttatott felméréséből, amely megállapítja: a családjukkal együtt legalább ugyanennyien számíthatnak a kötelező akciózás és az árfigyelő rendszer pozitív hatásaira is a mindennapi fogyasztás során.

Ez azt jelenti, hogy a tavaly február óta az idei első félév végéig érvényben lévő árstop bevezetésével összességében több mint 300 milliárd forintot spórolt meg a kormány a leginkább árérzékeny fogyasztói rétegeknek, akiknek a javarészét kétkezi munkások, vagy havi két-háromszázezer forintos nettó jövedelemmel rendelkezők, illetve százezer forint vagy annál kisebb nyugdíjból élők alkotják. 

„Nem, hogy az inflációra nem volt kedvezőtlen hatással az árstop, ahogy azt a politikai demagógia sokszor állította, hanem kiderült: a 2021. októberi fogyasztói árakon rögzített alaptermékek vásárlásai megugrottak az intézkedés hatására, olyannyira, hogy az érintett árucikkekből időnként hiány alakult ki. Az élelmiszeripar nem mindig tudta tartani a lépést a keresletnövekedéssel, miközben az egyéb termékek eladásai hónapok óta csökkennek” – értékelte a felmérés megállapításait az Egyenlő.hu elnöke. Bubenkó Csaba hozzátette, hogy a társadalom alacsonyabb jövedelmű rétegeiben az árstopnak köszönhetően tartotta magát a fogyasztás, azonban az elhúzódó inflációs nyomás következtében mostanra az alaptermékek szélesebb körében szükséges az árszabályozás.

„A júniustól kötelező, bolti akciózás elrendelése újabb mankót biztosít a kispénzűek költekezéseihez, amely az árfigyelő rendszer bevezetésével együtt megsemmisítő csapást mérhet az infláció növekedésére” – fogalmazott, megerősítve, hogy az érdekképviselet szakértőinek számításai szerint a fokozódó versenyhelyzetben belátható időn belül érzékelhető lesz a kedvező hatás. Mint rámutatott: sajtóhírek szerint máris aggódnak egyes vidéki településeken a kisboltosok, hogy az áruházláncok akciós ajánlatai elszívják majd a helyi vásárlóerőt. Ez azonban szerinte alaptalan, mivel szavai szerint például a szokásaikhoz ragaszkodó, nehezen közlekedő, idősebb lakosok nem valószínű, hogy naponta elutaznak majd a környékbeli városokba egy-egy kedvezményes árú termékért, hanem maradnak a megszokott üzletnél.

Az elnök felhívta a figyelmet: jelenleg a legfontosabb a fogyasztói árak letörése, amelyhez viszont a teljes élelmiszerellátási lánc bevonása szükséges.

„Nekünk fontos az, hogy a magyar termékek legyenek nagyobb arányban jelen a hazai boltokban. Az élelmiszeripar átadási árainak inflációja azonban akadályt jelent a fogyasztás szinten tartásában, sőt, zuhan az üzletek forgalma. Azt az érdekképviseletnél is jelezték a bolti alkalmazottak, hogy miközben fogynak a vásárlások, a kereskedők már nehezen tudják fedezni a megnövekedett költségek miatti veszteségeket” – mondta Bubenkó Csaba, aki szerint ezért vissza kell nyúlni az asztaltól a termőföldig, azaz további lépésekre lehet szükség.

Amiatt is, mert ha az üzletek megfogják a kiadásaikat és olcsóbb beszerzési források után néznek, azzal eluralkodnak az import termékek a kínálatban, ami a minőség rovására megy majd. Azonban ennél is nagyobb veszélyt jelent, hogy az import túlsúlya munkahelyeket is veszélybe sodorhat a kiskereskedelemben és az élelmiszeriparban is.

Ez pedig egy újabb, lefelé tartó spirálba ránthatja a fogyasztást a jövedelmek kiesése miatt, és fékezheti az inflációs törekvéseket

– állapította meg az érdekképviselet elnöke. (napi.hu)