Mindenkit, aki Európába érkezik, emberi bánásmódban kell részesíteni, a háború elől menekülőket segíteni kell, hogy új otthont találjanak, de azokat, akik gazdasági okokból jönnek, vissza kell fordítani - mondta a német kancellár az Európai Néppárt (EPP) madridi közgyűlésén tartott beszédében csütörtökön.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy lehet-e hidegháborús jelzővel illetni azt a katonapolitikai helyzetet, amely kialakulni látszik az ukrajnai válság nyomán Európában. Az 1991-ben lezárult hidegháborúhoz képest fennálló egyértelmű különbségek – befagyott vagy zajló konfliktusok a posztszovjet térségben – ellenére azonban aligha tagadható, hogy ugyanúgy elrettentésen nyugvó szembenállásról van szó, amelynek stabilitásáról a nagyhatalmak pusztító nukleáris arzenálja gondoskodik.
2015. október 6-án éjfélkor lezárult az az aláírásgyűjtés, amelyet az Európai Unió és az Egyesült Államok illetve Kanada közötti szabadkereskedelmi szerződések (TTIP és CETA) ellen szervezett európai állampolgári mozgalom indított, arra válaszul, hogy az Európai Bizottság még 2014 őszén "illetéktelennek" nyilvánította magát a kérdésben és nem volt hajlandó széleskörű társadalmi vitára bocsátani a kérdést.
Kövér László házelnök szerint az Európai Unió nem tudja eldönteni, mit gondoljon a migránsválságról, és így megoldani sem tudja a problémát. A Die Weltwoche című konzervatív svájci hetilap friss számában megjelent interjújában a politikus leszögezte: Magyarország csak kötelezettségeinek tesz eleget a déli határzárral, és megakadályozza, hogy ellenőrizetlen embertömegek érkezzenek a schengeni övezet külső határán át.
A szíriai háború és a migrációs válság megosztottsághoz vezetett a NATO szervezetében és az Európai Unióban. Szlovákia támogatja a szíriai orosz beavatkozást, és a kvótarendszer miatt azon gondolkozik, szüksége van-e még az Európai Uniós tagságra.
Hamarosan megindulhatnak a kitoloncolások Európából. Nem tisztázottak a logisztikai részletek, de zavargások kitörése előre borítékolható. Egy vezető amerikai republikánus szerint felkelésekhez fog vezetni Merkel politikája Németországban.
Magyarország jelezte az Európai Bizottságnak, hogy fokozott ellenőrzést vezet be a horvát határon, és a Schengeni Övezet szabályaival összhangban ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a szlovén határon – közölte hétfőn az Európai Bizottság migrációs ügyekért felelős szóvivője.
Szerbiában jelenleg több mint tízezer migráns tartózkodik arra várva, hogy elinduljon az Európai Unió országai felé - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) hétfőn a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva, a Blic című szerb napilap értesülése szerint ugyanakkor Macedóniába 24 óra alatt további tízezren érkeztek, akik hamarosan már a szerb-horvát határon lehetnek.
Le kell zárni a horvát-szerb és a horvát-montenegrói zöldhatárt, és a határok védelmére ki kell vezényelni a hadsereget - jelentette ki Mate Granic, akit Kolinda Grabar-Kitarovic államfő a migrációs helyzet kezelésére létrehozott válságtörzs élére nevezett ki.
Kezdjük a sort Magyarországgal, az átlagember számára szinte felfoghatatlan az az összeg, amit Magyarország a menekültek ellátására fordít. 2,8 milliárd forint – ennyibe került az államnak, hogy élelmiszert és ruhákat, no meg szállást biztosítunk a migránsoknak.
„A magyarok nem akarnak párhuzamos muszlim társadalmakat. Egyre kevesebb a keresztény, és ha itt maradnak a muszlimok a kontinensen, hamarosan többen lesznek, mint mi.” Ezt vizionálta nemrég a Die Presse című német lapnak Orbán Viktor.
Egészen más helyzetben szólt a múlt héten az Európai Parlamenthez a német kancellár és a francia elnök, mint elődeik huszonhat évvel korábban. 1989-ben François Mitterrand és Helmut Kohl a berlini fal leomlása utáni euforikus hangulatban sürgették az európai integráció felgyorsítását.
Hetvennégy országból érkeztek Magyarországra illegális határátlépők, a menedéket kérő illegális bevándorlók száma mintegy ötven százalékkal emelkedett júliustól augusztusig – írta a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adatai alapján a Magyar Hírlap hétfői számában.
Kelet-Európát kritizálta a menekültválsággal kapcsolatban Angela Merkel német kancellár egy szerdai zárt ülésen – tudta meg a Politico. A kancellár szerint a keleti országoknak tanulnia kellett volna a történelemből, úgy tudnák, hogy az izoláció nem megoldás.
A 2015. szeptember 30-i internetes jelentkezésemben rámutattam arra, hogy az új haza elfoglalását célul tűző migráns áradat kívülről keletkeztetetten szervezett, pénzelt és irányított. Célja az Európai Unió és mindenekelőtt Németország megroppantása. Aki ezt a véleményemet vitatta, az most elgondolkodhat azon, hogy minek tekintse a Volkswagen elleni óceánon túli támadást?
Hogyan oldunk meg problémákat egy rendkívül távoli holdon, aminek a nagy része valószínűleg jeges óceán? A NASA ezen a kérdésen gondolkodik: a Jet Propulsion Laboratory (JPL) munkatársai tesztelik a Buoyant Rover for Under-Ice Exploration (BRUIE) nevű vízben lebegő rovert, amely fejjel lefelé képes haladni a jégen.
Orbán sohasem köthet egyetlen romániai vagy szlovákiai kormánnyal sem szövetséget a maga „faj”- és civilizációvédői szerepében, nem nőheti ki magát semmiféle egységes kisebbségüldöző blokk vezérévé, hiszen a többiek kisebbségüldözésre első helyen az ő nációjával szemben szövetkezhetnének, ha egyáltalán terveznének ilyen szövetséget.
