A portugál BIAL Alapítvány az orvosbiológia területén az elmúlt tíz évben közölt kiemelkedő színvonalú és tudományos jelentőségű publikációk elismerésére létrehozott díját kapta meg Karikó Katalin szerzőtársaival egy 2017-ben, a Nature folyóiratban megjelent cikkéért.
Egy rádióteleszkóp felvételei végre magyarázatot adhatnak arra, hogyan is jönnek létre a villámok. Az iskolában tanultakat már rég el kellett volna felejteni, de most az is kiderült, nem a kozmikus sugárzásnak van döntő szerepe a villám lecsapásához vezető folyamatokban. De akkor minek? A nyomok a jégkristályokhoz vezetnek. - írja az mfor
Ami a koronavírus új omikron-változatát illeti, sok mindent még mindig nem tudnak a szakértők. Egy dolog azonban már ezen a ponton is világos: sokkal fertőzőbb, mint az előző vírusváltozatok. Mark Dybul immunológus szerint elkerülhetelen, hogy megjelenjen egy teljesen vakcina-rezisztens vírusváltozat. - írja az Index
Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért idei díjazottja az elismerést kedden vette át a Debreceni Egyetem (DE) aulájában rendezett ünnepségen.
A Velencei-tó vízmérlege viszonylag egyensúlyban van, ami nem indokolja, hogy jelentős külső beavatkozás történjen - mondta Reich Gyula, az MTA Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete által szervezett budapesti ülésen szerdán.
A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű - közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-vel.
Az eddig véltnél évtizedekkel korábban, már a 20. század elején melegedni kezdett a Jeges-tenger egy kutatás szerint. A melegedést az Atlanti-óceánból a törékeny sarkvidéki ökoszisztémába befolyó melegebb víz okozta.
Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Agyi Képalkotó Központjának munkatársai azonosították azokat az agyi folyamatokat, amelyek a külvilágból érkező irreleváns, zavaró ingerek feldolgozásáért felelősek.
Új-zélandi kutatók 1 kilométer mély lyukat fognak fúrni az Antarktiszon, a Ross-selfjégen át, hogy kiderítsék, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése segíthet-e elkerülni a kontinensen lévő jég katasztrofális mértékű olvadását.
Az ELTE kémikusai német kutatókkal együttműködésben olyan eljárást dolgoztak ki, amely hatékonyan és az eddigieknél sokkal precízebben mutatja meg a fehérjék szerkezetében bekövetkező változásokat.