Magyarországon minden harmadik ember magas koleszterinszinttel él, sokan nem is tudnak róla. A témával kapcsolatban sok tévhit kering, ami azért baj, mert a vérzsír magas szintje első számú kockázati tényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek.

2010. és 2014. között országszerte csaknem százezer ingyenes koleszterinszint-mérést végzett Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja: a vizsgált nők 39 százalékánál, a férfiak 47 százalékánál mértek határérték feletti koleszterinszintet.

Ma már bizonyított tény, hogy a vérben lévő zsírok mennyisége és az érelmeszesedés kialakulása között szoros összefüggés van. Vannak, akiknek születetten (örökölten) sok koleszterin és triglicerid van a vérükben, másoknál elsősorban a hibás táplálkozási szokások vezetnek a vér magas zsírtartalmához.

Mit reggelizzünk, ha magas a koleszterinünk?

Egy királyi reggeli kijár a magas koleszterinszinttel rendelkezők számára is. De hogy mit jelent a királyi, azt egészségünk érdekében fordítsuk a saját nyelvünkre és igényünkre!

A magas vérzsírszintet nem csak a túl zsíros táplálkozás, hanem a túl sok szénhidrát- és alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a kövérség (alma típusú elhízás), esetenként fogamzásgátlók és bizonyos gyógyszerek is okozhatják. A vérzsírszint 1 százalékos csökkentése 2 százalékkal csökkenti a szívinfarktus és a hirtelen halál veszélyét.

Normál esetben a vér koleszterinértékének felső határa 5,2 mmol/l.

A koleszterinnel kapcsolatban még mindig sok tévhit kering. Lássuk a három legelterjedtebbet.

"Ha nem fáj, nincs baj"

A magas koleszterinszint sokáig nem fáj, nincsenek tünetei, ezért hívják "csendes gyilkosnak". Az elnevezés sajnos nagyon is találó, hazánkban ugyanis régóta a szív- és érrendszeri eredetű betegségek vezetik a halálozási statisztikákat, amelyek egyik első számú kockázati tényezője a magas koleszterinszint. Ennek kiszűréséhez az ujjbegyből vett egyetlen csepp vér analízise is elegendő - a szűréseken is így mérik a koleszterinszintet.

"A koleszterin káros"

A koleszterin a szervezetünk normális működéséhez szükséges, összetett vegyület, amelynek egy részét szervezetünk állítja elő, másik részét pedig a táplálékkal vesszük fel. Két fajtája van.
Az LDL, azaz a "rossz koleszterin" lerakódik az artériák falában, és növeli az érelmeszesedés kockázatát. A "jó koleszterinként" ismert HDL ugyanekkor eltávolítja a felesleges koleszterint a sejtekből és plakkokból, azt a májba szállítja, amely újrahasznosítja, tehát véd az érelmeszesedéstől.

Mérsékelten vagy súlyosan emelkedett (az összkoleszterinszint 5 mmol/l feletti) értékeknél ezért további vizsgálatok szükségesek, amely során az orvos figyelembe veszi az egyéb betegségeket, meghatározza a koleszterin alkotóelemeit, és megméri a veszélyes LDL-koleszterin értékét is.

Vérvétel során a vér koleszterinértékének felső határa normális esetben 5,2 mmol/l. Amikor ez a szint megemelkedik, más zsírok mennyiségének emelkedését is maga után vonhatja.A HDL-koleszterin határértéke a vérben 3,4-4,1 mmol/l. Ismert koszorúér-betegség esetén (szívinfarktuson vagy érműtéten átesett beteg esetén) a koleszterin célértéke 3,5 mmol/liter alatti kell, legyen. Míg a trigliceridszint és LDL-koleszterin 1,7 mmol/liter alatt ideális, addig a HDL-koleszterin (jó, védő koleszterin) 1,5 mmol/liter felett kell legyen.

"A koleszterinszint nem csökkenthető"

Ez így nem igaz, hiszen a koleszterinszint életmódváltással, például a dohányzásról való leszokással, ételeink koleszterintartalmának csökkentésével, rendszeres testmozgással és szükség esetén az orvos által rendelt, jellemzően sztatinterápia követésével hatékonyan csökkenthető.

A koleszterin- és trigliceridszintet az állati eredetű zsírok fogyasztásának kerülésével, valamint gyógyszereléssel tudjuk csökkenteni. A jó, HDL-koleszterin képződését rendszeres fizikai aktivitással, mozgással fokozhatjuk.

Forrás: Házipatika