Az önkormányzati cégek tartozásai több százmilliárdra rúgnak. Az ÁSZ törvénybe foglalná a polgármesterek felelősségét és számon kérhetőségét. - írja az Mfor.hu

Ha az önkormányzatok nem verhetik magukat nyakló nélkül adósságba, akkor megteszik helyettük a saját cégeik. Pintér Sándor belügyminiszter nem sokkal az önkormányzatok állami adósságkonszolidációja után ezermilliárd forintra tette a részben vagy teljesen önkormányzati tulajdonban lévő vállalatok tartozását. Egyre súlyosabb a helyzet a helyhatóságok egy részénél.

A KSH tavaly megjelent tanulmányában arra jutott, hogy az önkormányzati újraeladósodás miatt nem kell különösebben aggódni, hiszen a helyhatóságok hiteleinek összértéke 2016 végén alig valamivel haladta meg a 80 milliárd forintot, viszont az elsősorban a cégeiknél felhalmozódó szállítói tartozások ennek a többszörösére, 300 milliárd forintra rúgtak.

A hulladékgazdálkodás termeli a legnagyobb hiányt

Az önkormányzatok, illetve cégeik közel 500 milliárd forinttal tartoznak a bankoknak és a szállítóknak. Az adósság csaknem felét a hulladék, az ivóvíz és a szennyvízcégek halmozták fel, míg a fennmaradó részt a településfejlesztéséből és üzemeltetésből adódik össze. Utóbbiba az uniós és állami támogatás nélkül lebonyolított beruházások költsége éppúgy benne van, mint a kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó hiányok – magyarázza Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, aki a legnagyobb pénznyelőnek a hulladékgazdálkodást tartja. 

Csorbuló autonómia

A feladatok elvonásával, a bevételi struktúra jelentős átalakításával, a központi költségvetési források és a helyi adóbevételek kötött felhasználásúvá tételével súlyosan csökkent a helyhatóságok pénzügyi önállósága és vele a helyi autonómia – hívta fel a figyelmet már 2017-es elemzésében Bordás Péter az MTA-Debreceni Egyetem Közszolgáltatási Kutatócsoport közgazdász tagja.

Ezek a megyék vannak a legnagyobb bajban

Ám az új szabály inkább szolgál politikai, mintsem gazdasági célokat. A települések eladósodása megállíthatatlannak tűnik, miközben a csődbe jutott önkormányzatok ellen indított adósságrendezési eljárások többségének eredménye erősen megkérdőjelezhető. 

Baranya megyében például egymás után három adósságrendezési eljárás is indult, utoljára Dencsháza önkormányzata ellen.  Ezzel a megye – kilenc eljárással - felkapaszkodott a csőd közelbe jutott magyar önkormányzatok képzeletbeli dobogójának második fokára, igaz  egyelőre jócskán elmarad az 19 adósságrendezést produkáló „első helyes” Borsod-Abaúj-Zemplén megyétől.

Az Állami Számvevőszék tavaly májusban közzétett elemzése szerint 2012-2016 között a 3197 magyar önkormányzat ötödének (675) volt 60, illetve 514 településnek 90 napon túli tartozása. 

Elsunnyogják az adósságrendezést

A többiek elsunnyogták a dolgot. Sőt, némelyik települési hivatal még az ÁSZ okokat firtató kérdésére sem válaszolt.  A válaszoló önkormányzatok részben garanciális pénzvisszatartásra hivatkoztak, részben hitelezőkkel kötött külön alkukra, vagy az uniós pályázati pénzek elhúzódó kifizetésére, esetleg az összeg csekélységével magyarázták a dolgot vagy holmi adminisztrációs hibával. A települések válaszai és a Magyar Államkincstár adatai olyannyira ellentmondtak, hogy az ÁSZ végül nem tudott belőlük semmiféle következtetést levonni. (mfor.hu)