Magyarországon a rendi országgyűlés formáját 1848-ban váltotta fel a népképviseleti országgyűlés.  A megnyitó a pesti Redout koncerttermében került megrendezésre, ám ezt 1849-ben az osztrákok szétlőtték. Ma helyén a Pesti Vigadó áll.

1848-ban a mai nappal vált hivatalossá az új közigazgatási rendszer, országgyűléseket pedig azóta folyamatosan tartanak. A változtatásokban fontosnak tartották, hogy minden társadalmi réteg képviselhesse magát, így választásokat írtak ki és önmaguk helyett egy képviselő kezébe helyeték a döntést azok, akik elmentek rá. A választókörbe mindenki beleszámított, aki magyar állampolgár volt, elmúlt 24 éves és rendelkezett magyar nyelvismerettel. 

Érdekesség, hogy bár magát az első népképviseleti országgyűlést július 2-ra hívták össze, az ünnepélyes megnyitót csak három nappal később tartották. Az eseményen maguk a képviselők is részt vettek - illetve küldötteket választott mind az alsó, mind  felsőház - így ott volt például Gróf Andrássy Gyula és Gróf Széchenyi István is, akiknek sokmindent köszönhetünk a mai magyar kultúra szempontjából. A megnyitóra magát  V. Ferdinánd magyar király is eljött, akit a várból egy katonákkal kísért menet vitt le a Várból a Redout-ba. A királyi beszéd után, amit pontban délben olvastak fel, Batthyány Lajos az orszíggyűlést megnyitottnak nyilvánította.  

Az Országgyűlés azóta csak Károlyi Mihály hivatala alatt (1918-19) nem működött, a Magyar Nemzeti Tanács látta el feladatait. Maga a név és a helyszín az idők során rengetegszer változott, sőt, mégy egy rövid ideig az egykamarás rendszert is bevezették, és sokszor háttérbe szorult a szerepe. Azonban 1848 óta szinte töretlenül tartanak űléseket, így a magyar demokrácia megalapozását 1848 július 5-re tesszük.