Az UPI riportjából megtudhattuk, hogy a Floridai Egyetem geológusa, Robert Toovey és kollégái által elkészített kutatásból a lehető legrosszabb forgatókönyvet jósolják a tudósok az Amazonas-medence számára.

A hosszú száraz időszakokat már most tapasztalják a térségben, a problémát a deforesztáció és az egyre gyakoribb erdőtüzek pedig tovább mélyítik. A gyúlékony fűrétegek és cserjék vehetik át a hatalmas fák helyét, ezáltal kopár táj jöhet létre az egykoron burjánzó élővilágáról elhíresült esőerdők nyomain.

Egy másik idei tanulmány szerint az Amazonas ökoszisztémája 50 éven belül felborulhat, ha az erdőirtás a mostani ütemben zajlik tovább. Az UPI cikkében Walker rámutatott arra, hogy a becslések helyénvalóak, és csupán 5 évvel lehetne javítani rajtuk abban az esetben, ha azonnal leállítanák az összes fakitermelési folyamatot.

Brazília elnökét, Jair Bolsonarót többen is kritizálták azért, amiért engedi a deforesztációs folyamatok térnyerését, ezáltal tönkretéve Föld tüdejeként is ismert gigantikus esőerdőt. Az amazonasi erdőirtások az elmúlt 12 évben csúcsosodtak ki, az aktivisták szerint a kormány a pandémiát használta fel annak érdekében, hogy aláássák az esőerdő védelmére irányuló kezdeményezéseket.

A kutatásban szereplő modell alapján a dél-amazóniai régió 30-50 százalékos deforesztációs ráta mellett hozzájárulhat ahhoz, hogy nyugatabbra 40 százalékkal kevesebb csapadék essen.

Nemcsak az állat- és növényvilág szenvedheti meg az erdőirtásokat fajok tízezreinek kipusztulásával, hanem a környékbeli emberek is, mivel az ivóvíz alapvető forrásának elapadása következtében 35 millió lakos élete kerülhet veszélybe. Szinte az egész kontinens friss ivóvize az Amazonasra épül, ezért óriási humanitárius katasztrófával járhat az esőerdő végleges eltűnése a Föld színéről. (liner.hu)