2010 és 2016 között az Elios Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) több mint 30 magyarországi település közvilágítását korszerűsítette, a legtöbbet az önkormányzatok által elnyert EU-s támogatásból, de volt, ahol bankhitelt vettek fel erre a célra.

Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) két éve kezdte vizsgálni az uniós forrásból finanszírozott Elios-projekteket, és 2017 januárjában a feltárt visszásságokat tartalmazó jelentését vádemelési javaslattal továbbította a magyar ügyészséghez, amely most költségvetési csalás gyanújával nyomoz.

Február közepén az Átlátszó közadatigénylésben kérte ki az Elios-botrányban érintett településektől azt a levelet, amelyet az OLAF-tól kaptak a közvilágítási projektek uniós vizsgálata közben feltárt tényekről. Minden megkapott dokumentumot nyilvánosságra hoztunk.

Az Átlátszó 2018. február 19-én elküldött adatigénylésére Zalaegerszeg azt írta, hogy 2018. február 13-án állásfoglalást kért a legfőbb ügyésztől arról, hogy biztosítható-e betekintés az OLAF-jelentés után indult Elios-nyomozás közbenső irataiba, de egyelőre nem kapott választ az önkormányzat Polt Pétertől.

Az európai uniós támogatások elosztását végző kormányszerv honlapja szerint Zalaegerszeg 2013-ban két részletben összesen 985,3 millió forint EU-s pénzt kapott a város közvilágításának energiatakarékos átalakítására. Az önkormányzat a kivitelezésre nyílt közbeszerzést írt ki, amit egyetlen pályázóként az Elios Zrt. nyert meg 2014-ben 850,6 millió forintos ajánlattal.

A zalaegerszegiek a munkálatok befejeződése után nem sokkal, már 2015-ben arra panaszkodtak, hogy sötét lett az új LED-lámpáktól, emiatt a polgármester az Eliosnál is reklamált, és utólag javítgatták a hibákat.

2018. február 7-én a zalaegerszegi képviselőtestület 8 igennel és 6 tartózkodás mellett megszavazta, hogy kikérik a kormánytól az OLAF-jelentést, és nyilvánosságra hozzák. Azonban a másnapi rendkívüli közgyűlésen ezt a határozatot hatályon kívül helyezték arra hivatkozva, hogy előző nap 6 fideszes képviselő is tévedésből nyomott igent.

De hiába a titkolózás: azóta a 24.hu a birtokában lévő OLAF-jelentésre hivatkozva megírta, hogy milyen gyanús dolgokat talált az EU csalás elleni hivatala Zalaegerszegen.

Jászberény szintén elutasította az adatigénylésüket a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva, de “a jogi helyzet tisztázása érdekében” állásfoglalást kért a legfőbb ügyésztől, hogy kiadhatja-e az önkormányzat az OLAF-levelet.

Az EU-s támogatások elosztását végző kormányszerv honlapja szerint Jászberény 2014-ben 410 millió forint uniós támogatást kapott a város közvilágításának korszerűsítésére. Az önkormányzat a kivitelezésre nyílt közbeszerzést írt ki, amire három cég pályázott(Elios Zrt., SAG Hungaria Kft., Hungaro Lux Light Kft.), és a tendert az Elios nyerte 2015-ben 306 millió forintos ajánlattal.

Szolnok szintén a folyamatban való nyomozásra hivatkozva elutasította az adatigénylésünket, de Jászberényhez és Zalaegerszeghez hasonlóan állásfoglalást kért az OLAF-levél kiadhatóságáról a legfőbb ügyésztől.

Az európai uniós támogatások elosztását végző kormányszerv honlapja szerint Szolnok két részletben összesen 992 millió forint EU-s pénzt kapott 2013-ban a közvilágításának energiatakarékos átalakítására. A kivitelezésre kiírt nyílt közbeszerzést egyetlen indulóként az Elios Zrt. nyerte 2015-ben 877,3 millió forintos ajánlattal.

Szekszárd nem állt be a sorba, az önkományzat nem kérte ki sem az OLAF, sem Polt Péter véleményét, hanem egyszerűen elutasította az adatigénylésünket. A szekszárdi önkormányzat indoklása szerint valamikor (nem írtak dátumot) megkérdezték az OLAF-tól, hogy kikérheti-e  a polgármester a teljes Elios-jelentést, de az EU csalás elleni hivatala nemmel válaszolt, ezért úgy gondolják, hogy ők sem adhatják ki az OLAF-tól kapott levelet.

“Az előbb ismertetett indokok alapján Önkormányzatunk nem kapta meg az OLAF végső jelentését, az OLAF állásfoglalására tekintettel álláspontunk szerint az Önkormányzat nem jogosult az eljárás során keletkező közbenső iratokat kiadni, illetve azokról tájékoztatást adni.”

Az OLAF-levéllel kapcsolatos adatigénylésünkre nyolc település küldte meg közadatként a kért dokumentumot: Gyál, Hódmezővásárhely, Kalocsa, Miskolc, Mórahalom, Mezőhegyes, Siklós, Tamási. A kapott levelek itt egyben is elolvashatók.

Az Átlátszó OLAF-levéllel kapcsolatos adatigénylésére az Infotörvényben megszabott 15 napos válaszadási határidőig, ami 2018. március 6-án telt le, az Elios-botrányban érintett alábbi települések semmit nem válaszoltak:  Bácsalmás, Balatonfüred, Kiskunfélegyháza, Paks, Sárvár, Siófok,  Szigetszentmiklós, Tapolca, Vác.

Eközben szerdán megkezdte munkáját a Parlamentben az ellenzéki pártok által létrehozott alternatív bizottság, amely Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak, és volt cégének az Elios Zrt.-nek szabálytalan, az OLAF által is vizsgált közbeszerzéseinek ügyét tárgyalta.

Az ülésre meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, Lázár Jánost, Tiborcz Istvánt valamint rokonát és üzletfelét, a lámpák karbantartásának munkáját megkapó Hamar Endrét is, de ők nem jelentek meg.

atlatszo.hu