h i r d e t é s

3 egyszerű lépés a negatív érzelmeink kezeléséhez

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

3 egyszerű lépés a negatív érzelmeink kezeléséhez

2021. augusztus 27. - 12:59

Bizonyosan volt már úgy velünk, hogy dühünkben valami olyat mondtunk ki, amit később megbántunk. Ha így vagyunk ezzel, akkor nem vagyunk egyedül. A hangulatunk és érzéseink hatással vannak arra, ahogy más emberekkel érintkezünk vagy éppen hogy mennyi pénzt költünk, Hogyan kezeljük tehát, ha negatív érzéseket élünk át? 

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

Az érzelmeink feletti irányítás segíthet nekünk abban, hogy pszichésen erősebbek legyünk és szerencsére bárki idővel jobbá válhat abban, hogy a saját érzelmei fölött önuralmat gyakoroljon. Mint minden más készség, az érzelmeink feletti kontroll is gyakorlás és elköteleződés kérdése. 

Törekedjünk arra, hogy átéljük át az érzelmeinket és az indulatainkat, de igyekezzünk nem leragadni bennük.

Az érzelmeink kezelése nem azt jelenti, hogy el-, vagy lenyomjuk azokat. Ha csak simán átlépünk a saját szomorúságunkon, vagy úgy teszünk, mintha nem éreznénk fájdalmat, attól még a rossz érzéseink nem fognak elmúlni.

Inkább ellenkezőleg. Ha nem éljük át és nem tudatosítjuk magunkban, hogy éppen félelmet, vagy dühöt élünk át, akkor az idővel még egyre rosszabbá is válhat. Sőt, esélyünk van rá, hogy a hosszú távon elnyomott érzéseink „visszacsapnak” és egészségtelen megküzdési módszereink alakulnak ki, mint például az alkohol.

Tudatosítsuk és fogadjuk el azt, hogy az érzéseink és az indulatainknak nem feltétlenül kell, hogy irányítsanak bennünket. Ha éppen bal lábbal keltünk fel, akkor igenis van lehetőségünk arra, hogy kontrollt gyakoroljunk az érzéseink felett és megfordítsuk a folyamatot. Ha dühösek vagyunk, akkor választhatjuk azt is, hogy elszámolunk tízig és megnyugtatjuk magunkat.

Az alábbiakban három módszert írok le, amivel az érzéseinket egészséges módon kontrollálhatjuk.

1. Nevezzük meg az érzéseinket!

Mielőtt megváltoztatnánk azt, hogy milyen viszonyba kerülünk az érzéseinkkel, nevezzük meg, hogy mi is az az érzés pontosan, ami bennünk van. Idegesség? Düh? Csalódottság? Netán szomorúság?

Tartsunk észben, hogy a düh sokszor olyan érzelmeket takar el, amitől sérülékenyen érezzük magunkat és azt hisszük magunkról, hogy sebezhetőek vagyunk. Ilyen lehet például a szégyen, vagy a megaláztatás érzése. Figyeljünk tehát pontosan arra, hogy bennünk mi van és  mit is élünk meg igazán.

Adjunk nevet az érzéseinknek. Lehetséges az is természetesen, hogy egyszerre több érzelmet is átélünk. Így például lehet egyszerre bennünk frusztráció, vagy türelmetlenség és félelem is.

Ha megnevezzük pontosan azt, hogy mit is érzünk, az elveheti az érzésünk élét is. Rádöbbenhetünk ilyenkor arra is, hogy ezek az érzések hogyan is befolyásolják a döntéseinket, vagy a kommunikációnkat.

2. Alakítsuk át a gondolatainkat

Az érzéseink mindig befolyásolják, ahogy a külvilágot és magunkat is látjuk. Ennek megfelelően a cselekedeteinket és minden mást is áthatnak az érzelmeink. Ha például egy adott pillanatban szorongást élünk meg, akkor ha a felettesünk a munkahelyen beszélni szeretne velünk, lehetséges, hogy rögtön arra gondolunk, hogy fel akar nekünk mondani.

Ezzel szemben, ha éppen jó a kedvünk, vagy egyenesen valami miatt a föld fölött járunk és megkapjuk ugyanezt az emailt, akkor az a gondolatunk hamarabb eszünkbe jut, hogy a főnökünk elő akar léptetni, vagy valamilyen pozitív visszajelzést akar adni. .

Fontoljuk meg és gondoljuk át, hogy pontosan mi is az az érzelmi szűrő, amin keresztül éppen a világot szemléljük. Ezek után vegyünk számításba más lehetőségeket, gondolatokat is, mert lehet, hogy éppen az érzelmeink gondolkodnak helyettünk.

Ha azon kapjuk magunkat, hogy azt mondjuk magunknak, hogy  „Ez az összejövetel biztos unalmas lesz", akkor vegyük számításba, hogy nekünk is van befolyásunk arra, hogy hogyan fogjuk érezni magunkat, mégpedig a gondolatainkon keresztül. Nem csupán az érzelmeink befolyásolják a gondolatainkat, hanem fordítva is.

Gyakran a legkönnyebb módszer arra, hogy egy másik nézőpontot is fel tudjunk venni az, hogy egyet visszalépünk és megkérdezzük magunktól, hogy „Mit mondanék egy barátomnak/ismerősömnek, ha ugyanebben a helyzetben lenne?” Ha válaszolunk magunknak erre a kérdésre, akkor az érzelem egy részét kivonjuk az egyenletből és racionálisabban is tudunk gondolkodni.

Ha azon kapjuk magunkat, hogy a negatív dolgokon rágódunk, akkor érdemes egy kicsit megszakítani az adott helyzetet. Érdemes ilyenkor kilépni az egyik ajtón, hogy beléphessünk egy másikon. Például, ha megtehetjük, egy kis időre legalább hagyjuk el a helyszínt, mosogassunk el, vagy éppen rakjunk rendet az asztalunkon.

3. Válasszunk egy nekünk kedves tevékenységet

Amikor rosszkedvűek vagyunk, akkor valószínűleg éppen egy olyan tevékenység közepén vagyunk, ami amúgy sem éppen a kedvünkre való. Lehet, hogy éppen elszigeteljük magunkat másoktól, a telefonunkkal vagyunk elfoglalva, vagy éppen másoknak panaszkodunk arról, hogy mennyire rossz a sorsunk. Ezek a tevékenységek bizonyosan nem segítenek abban, hogy a kellemetlen érzéseinkkel megküzdjünk.

Álljunk meg egy pillanatra ilyenkor és gondoljuk át, hogy mi is az a tevékenység, amiben jól érezzük magunkat. Egy kis álmodozás? Vagy valami sport? Netán legózás? Kezdjünk bele valamibe, amiről tudjuk, hogy jól esik, még akkor is, ha olyan nehéz otthagyni egy-egy ilyen helyzetet, amiben a rossz, negatív hangulatunk beleragad. .

Gyakoroljunk, gyakoroljunk, gyakoroljunk!

Az érzelmek feletti kontroll nem könnyű feladat. Biztosan lesz olyan többször is, amikor ez nem is fog sikerülni. De minél többet figyelünk a saját érzéseinkre, minél jobban megfigyeljük azokat és használjuk a fentebbi technikákat, annál jobban fog menni és annál több tudatosság lesz bennünk az érzelmeinket illetően. A tudatosság az biztosan hasznunkra válik, ha minél többet gyakorolunk.

Ha azonban úgy látjuk, hogy a fentebbi technikák túl nehezek, vagy nem segítenek rövidebb-hosszabb távon és még mindig az érzéseink foglyai vagyunk, akkor mindenképpen keressünk meg egy pszichológust, akivel jobban át tudjuk beszélni a nehézségeinket és problémáinkat.

 

A cikk a Pszichológus Kereső támogatásával jelent meg.