h i r d e t é s

32 ezer ember élhette volna túl a 2014-es évet, ha nem olyan a magyar egészségügy, amilyen

Olvasási idő
1perc
Eddig olvastam

32 ezer ember élhette volna túl a 2014-es évet, ha nem olyan a magyar egészségügy, amilyen

2017. június 13. - 11:55

 

Rosszindulató daganatok miatt bekövetkezett halálozásban Magyarország áll a legeslegutolsó helyen áll az egész Európai Unióban.

Megszületett az első magyar egészségügyi teljesítményértékelés. A felmérést az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával a minisztériumi munkacsoportok rakták össze. Az összegzés szerint hiába enyhén javuló a tendencia,

Magyarország lemaradása csak nőtt az európai átlaghoz képest a legfontosabb halálokok terén,

például a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén.

Ennek jelentős részben a pocsék ellátórendszer az oka. A jelentés szerint 2014-ben egy jobb ellátórendszerrel, azaz időben és megfelelő ellátással a halálozások 14, népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék halálát lehetett volna elkerülni,

ez 32 ezer megmenthető életet jelentett volna, egyetlen év alatt.

A férfiaknál közel 7, a nőknél több mint a 8 év a különbség a legjobb kilátásokat nyújtó közép-magyarországi és a legrosszabbat biztosító észak-magyarországi régió között.

Egy alapfokú végzettségű férfi 12, egy ugyanilyen végzettségű nő 5,6 évvel él rövidebb ideig, mint felsőfokú végzettségű, azonos nemű honfitársa.

Az alapfokú végzettségű anyák csecsemőinek halandósága háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemői halandóságának.

A járóbeteg szakellátásban a lakosság közvetlenül a költségek 43 százalékát, az állam pedig körülbelül az 53 százalékát finanszírozza – itt európai összehasonlításban magas a lakossági finanszírozás.

Nagyon nagy területi különbségek vannak a várólisták tekintetében is. Közép-Magyarországon 31 napot, Dél-Dunántúlon 110 napot kellett várni átlagosan, az országos átlag pedig 53 nap volt.

A szükségesnek vélt egészségügyi ellátás elmaradása 2014-ben átlagosan a lakosság 7 százalékát érintette. Az elmaradás esélye 2015-ben a romák esetében 2,2-szer haladta meg a nem romákét, az alapfokú végzettségűek körében 1,8-szor volt nagyobb, mint a felsőfokú végzettségűeknél, a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozókat pedig 3,9-szer többször érintette, mint a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozókat – írja a napi.hu a felmérés alapján. (propeller.hu)


 

h i r d e t é s