1. Orbán Viktor teljesen egyedül maradhat az Európai Unióban, a V4-ből V2-re olvadt lengyel-magyar szövetség is felbomlani látszik. Jaroslaw Govin lengyel miniszterelnök-helyettes belengette, hogy országa feloldhatja az uniós költségvetés vétóját, amennyiben a Bizottság kiad egy jogilag kötelező értelmező anyagot a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, és azt az állam- és kormányfők is támogatják. Orbán Viktor miniszterelnök ma reggeli interjújában azonban azt mondta, ezt a megoldást Magyarország nem támogatja, ragaszkodunk ahhoz, hogy válasszák külön a jogállamisági rendeletet és a költségvetést. Valójában ezek mindig is különálló törvényjavaslatok voltak; az uniós tagállamok, illetve az Európai Parlament kapcsolták őket össze politikailag. A jogállamisági mechanizmus elfogadásához ráadásul elég a Tanács minősített többsége is.

2. Az EU megkerülheti a vétót. Lengyelország konstruktívabb hozzáállásához hozzájárulhatott az a szivárogtatás, amely szerint az Európai Bizottság a gazdasági felzárkóztatási alap 25 tagállam részvételével való elindításán munkálkodik. Ez a két vétózó tagállamnak komoly veszteségeket okozni képes lehetőség vélhetően csak legvégső lehetőségként van jelen, de hatékony lehet abban, hogy nyomást gyakoroljon Varsóra és Budapestre. Orbán Viktor megtévesztő narratívája szerint a vissza nem térintendő támogatásokat és kedvezményes kölcsönöket tartalmazó Következő Generáció EU alapban – mely fedezetét egy az Európai Bizottság által felvett kölcsön biztosítaná – az ország nem szeretne részt venni, mert az abban felvett kölcsönökért a tagállamoknak kell felelősséget vállalniuk. A miniszterelnök tehát elhallgatja az alap vissza nem térítendő támogatásait.

3. Orbán Viktor belpolitikai okokból a bevándorlás kérdését láttatja a jogállamiság mechanizmus mögött, valójában a két ügynek semmi köze egymáshoz – a mechanizmus szövegtervezetében nem is említik a „migráció” szót. A jogállamiság mechanizmus az uniós pénzek védelméről szól. Lengyelország épp azért lehet engedékenyebb, mert ott alacsonyabb a korrupció szintje. 2015 és 2019 között az OLAF (az Unió csalás elleni hivatala) által kiszabott büntetések a Magyarországon felhasznált uniós felzárkóztatási és agrártámogatások 3,93 százalékát tették ki. Magyarország ezzel az uniós források korrupt felhasználásában toronymagasan kiemelkedik az összes tagállam közül. Lengyelország esetében ez az arány 0,12%. A kifejezetten az uniós költségvetés védelmét szolgáló mechanizmus ennek köszönhetően lényegesen kisebb fenyegetést jelent a lengyeleknek, mint az Orbán-kormánynak.

4. A lengyel bejelentés önmagában nem hozta közelebb a megegyezést az uniós költségvetésről. Kérdéses például, hogy mit fogadna el Lengyelország az értelmező anyag tartalmaként. Abban sem lehetünk teljesen biztosak, hogy Jaroslaw Gowin a kormány hivatalos álláspontját fejtette ki. Fennáll a lehetősége annak is, hogy akár a két tagállam, akár egyedül Magyarország a mechanizmus elfogadását követően megtámadja azt az uniós bíróságon, annak reményében, hogy késleltetni tudják annak gyakorlati alkalmazását.

5. Jelenleg minden abba az irányba mutat, hogy a magyar kormánypárt európai érdekérvényesítő képessége végletesen meggyengült az elmúlt időszakban. A Fidesz tagságát felfüggesztették az Európai Néppártban, Orbán Viktor fontos diplomáciai tanácsadója, Gottfried Péter távozott posztjáról, a kormányoldal legfontosabb európai parlamenti politikusát, Szájer Józsefet is elveszítette, Deutsch Tamás EPP-ből való kizárása érdekében pedig aláírásgyűjtés indult. Mára az is kiderült, hogy nem igaz, hogy a lengyel és a magyar kormány csak összehangoltan lép a vétó ügyében.

(Az 5 pontos értékelés eredetileg a Political Capital Facebook-oldalán jelent meg.)