Gorbacsov reformpolitikája a szabadság szelét hozta el az elnyomás alatt élő keleti blokk lakóinak. Kormányzásának egyik fő jelszava a glasznoszty, azaz a nyilvánosság volt. A politikusról könyvet író Zolcer János szerint egyértelmű, hogy legfontosabb öröksége is ehhez kapcsolódik.

„Az, hogy mi itt beszélgethetünk szabadon. Ez a legnagyobb örökség, hogy harminc évvel ezelőtt gyakorlatilag szabadságot adott a Szovjetuniónak, a kelet-európai népeknek, és azt mondta, hogy rendelkezz önmagad fölött. Ki hogyan rendelkezett, úgy élünk ma" - mondta Zolcer.

Az igazi fordulópontot a csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája hozta el. A robbanásról még nagyon korlátozottan tájékoztatta a közvéleményt a szovjet vezetés, néhány hónap múlva azonban már az emberarcú szocializmus építése volt a cél.

Miközben a nemzetközi színtéren Gorbacsov nagy népszerűséget vívott ki többek között a nukleáris leszerelési egyezmények miatt, otthon gazdasági intézkedései nem tudták növelni a szovjet állampolgárok életszínvonalát. A politikai reformok ráadásul az ellenzékét is kitermelték. 1991 nyarán sikertelen puccsot hajtottak végre ellene (rossz egészségi állapotára hivatkozva), az év végén pedig a hatalmát vesztett politikus lemondott, és megszűnt a Szovjetunió.

A rendszerváltás után az orosz politikában Gorbacsov már nem tudott labdába rúgni, de nyugati népszerűsége továbbra is megmaradt, és még az utóbbi években is rendszeresen szólalt meg közéleti kérdésekben. (Euronews)